|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 48 találat | lapozás: 1-30 | 31-48 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Füleki Zoltán 1998. december folyamánA Besztercei Híradó melléklete, a Mementó hasábjait az 1996 óta évente Vicén megrendezett Mezőségi Népi Tánc- és Énektalálkozónak szentelte. A találkozó helyének is jelentése van, a szórványvidéken, hiszen a Mezőség Beszterce-Naszód megyei részét évtizedek óta mostohagyerekként kezelik a hivatásos néprajzosok. A találkozó megrendezésében a Hargita Állami Székely Népi Együttes vállalta a védnökséget. "Napszámos módra részt vállaltak abban a bajlódásban is, ami az ilyen rendezvények megszervezésével jár." - írta róluk Guther M. Ilona. Az eddigi vicei találkozók: I. Találkozó 1996. okt. 26. - II. Találkozó: 1997. okt. 11. - III. Találkozó: 1998. szept. 26. A legutóbbira eljött többek között Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Vetési László szórványügyi előadó és Zsombori Vilmos, Hargita megye tanácsának alelnöke is. /Besztercei Híradó (Beszterce, közéleti havilap), dec. - Harmadik sorozat 2. sz./ Csoóri Sándor a Beszterce lap munkatársának elmondta, hogy jelentős ez a fesztivál. Az ilyen találkozókat támogatni kell, "mert a peremmagyarság, akár Erdélyben, akár Kárpátalján, akár Kelet-Szlavóniában, akár a baranyai háromszögben - olyan nehéz helyzetben van, amit sem a magyarországi magyarság, de az Erdélyben, tömbben élő magyarság sem érzékel igazán." Csoóri örült annak, "hogy emögött is ott vannak a papok, Erdélyben majdnem minden ilyen fontos ügy mögött papokat láttam. Az ilyenfajta rendezvények számomra majdnem olyanok, mintha a papok missziós feladata lenne." Nagyon fontosak ezek a rendezvények, "de el kell jönnie a pillanatnak, amikor határozottan ki kell jelenteni, hogy a kisebbség, a szórvány ne csak táncoljon, ne csak énekeljen, hanem találjon ki magának valami olyat, ami ezen túlmenően is az életképességét szolgálja." Arra a kérdésre, hogy mit tudna segíteni a tömbmagyarság a szórványnak, Csoóri emlékezetett: a két világháború között szociográfikus írások születtek a szórványról. Most is érdemes lenne feltárni egy-egy falu helyzetét. /Füleki Zoltán: Interjú a Magyarok Világszövetsége elnökével, Csoóri Sándorral. = Besztercei Híradó (Beszterce, közéleti havilap), dec./1999. október 8.Okt. 2-3-a között negyedik alkalommal rendezték meg a Vicei Fesztivált. A fesztiválról visszatérve, a hivatásos népi együttes /Hargita Állami Székely Népi Együttes/ vezetői, András Mihály és Füleki Zoltán számoltak be az egyre nagyobb visszhangot kiváltó seregszemléről. Egyfajta kultúrmentésről, a nemzeti örökség mentéséről van szó, hiszen a negyedik alkalommal megrendezett fesztivál most már egyre több értéket vet felszínre. Induláskor a népi kultúra már-már csak latensen volt észlelhető e "holttengeren", ma már a környék szinte minden településének hagyományőrző tánccsoportja, zenekara, énekesei vannak. A legutóbbi fesztiválon - a szervező hivatásos táncegyüttesen és a csíksomlyói gyermekcsoporton kívül - tizenegy település képviseltette magát: Almásmálom, Bálványosváralja, Bethlen, Búza, Cegőtelke, Dés, Felőr, Óradna, Ördöngösfüzes, Tacs és a házigazda Vice. Csupán a táncosokat, zenészeket, énekeseket számítva - mintegy 320 ember. /Vicei Fesztivál ? negyedszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./2000. október 13.Október 15-én, immár 5. alkalommal tartják a Beszterce-Naszód megyei Vicén a mezőségi néptánc és népzenei fesztivált, melyre több mint 40 környékbeli hagyományőrző, vagy műkedvelő néptánccsoportot, valamint egyházi kórust hívtak meg. Ez évben, tekintettel a millenniumra, Szent István-szoboravatásra is sor kerül, melyet a vicei faluközösség a templommal szembeni téren állíttatott fel. A bronzból öntött mellszobor Sárpátki Zoltán csíkszeredai szobrászművész alkotása, elkészítése Gergely István csíksomlyói római katolikus plébános segítségével valósulhatott meg. - A fesztivál népviseleti felvonulással kezdődik, majd leleplezik a Szent István-szobrot, ezután lépnek fel a meghívott tánccsoportok, a fesztivál műsora a nemrég kárpát-medencei turnéról hazatért Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes előadásával ér véget. /Füleki Zoltán: Mezőségi néptánc és népzenei fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Markó Béla szövetségi elnök mondott beszédet az RMDSZ kampánynyitó ünnepi rendezvényén Szatmárnémetiben. Takács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ országos kampánystábjának vezetője rámutatott: a kampány legfőbb üzenetei "az európai értékrend szerinti politizálás, az Erdélyben való megmaradás meggyőződéses hite, a tenni akarás, a cselekvés, és a tudatos építkezés kell hogy legyen". Markó Béla hangsúlyozta: "Olyan magyarságot akarunk, amilyen az évezredes országot megálmodó Szent István királyunké, a borotvaeszű Bethlen Gáboré, az egyszerre megújító és toleráns Dávid Ferencé, a protestáló és protestáns Ady Endréé, a mélyen katolikus, népéért nehéz időkben is szólni tudó Márton Áron püspöké volt. Olyan magyarságot, amely képes szembe nézni az új évezred kihívásaival, és képes megőrizni szülőföldjét, Erdélyt." Elismerte, hogy az elmúlt tíz esztendőben várva várt csodák nem következtek be, a felelős, kitartó munkának viszont vannak eredményei. Frunda György, az RMDSZ államfő-jelöltje elmondta: könnyebb dolga volt négy évvel ezelőtt, amikor ellenzéki pozícióból kampányolhatott. Frunda elismerte: a magyarság ma nem él jobban mint négy évvel ezelőtt. Ezt azzal magyarázta, hogy az elfogadott törvények hatását még nem érezzük. Bár ma 19 700 tanul felsőoktatásban magyarul, és Kolozsváron magyarul lehet újra jogot és közgazdaságot is tanulni, itt nem állhatunk meg. - A Bolyai-egyetem a miénk, a miénk volt és biztosan a miénk lesz - mondotta Frunda. /Tibori Szabó Zoltán: Markó: A várt csodák nem következtek be, a kitartó munkának viszont vannak eredményei. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./2006. október 23.Vicén a kultúrház színpadán népviseletben táncoltak. Tizenkilenc Beszterce-Naszód és Kolozs megyei településről jöttek a tánccsoportok, népi zenekarok Vicére, a szórványban élő mezőségiek hagyományainak ápolására immár tizenegyedik alkalommal megszervezett találkozóra. „A szórványban élőket folyamatosan fenyegeti a beolvadás veszélye. Ezért fontos egy mezőségi rendezvény, amelynek célja a hagyományőrzés” – fejtette ki az esemény ötletgazdája, Lőrinczi Károly vicei plébános. Osztrovszki Erzsébet, az óradnai Magyar Kulturális Egyesület elnöke asszonykórust, zenekart és gyerektánccsoportot kísért Vicére. Elújságolta, hogy negyvenegy év elteltével sikerült újból beindítani a magyar nyelv oktatását Óradnán. „Az elmúlt évekhez képest érezhetően javult a találkozó színvonala” – értékelte a rendezvényt Füleki Zoltán, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes aligazgatója. A vicei találkozó hatására kultúrházakat építettek és újítottak fel a térségben, a településeken néptáncegyüttesek alakultak. /Kertész Melinda: Színvonalas népünnepély a mezőségi Vice hagyományőrző találkozóján. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./2008. december 9.Elhunyt Sinka Tibor, aki 1996-tól volt a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes aktív munkatársa. A Hargita Megyei Romaszövetség alelnökeként, Kozmás község helyi tanácsosaként is sokat tett. Munkáját, tevékenységét mindenkor az alaposság, az igényesség jellemezte. Az a cigányember volt, aki vállalta hovatartozását és segített, mondta róla András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója, művészeti vezetője. /Füleki Zoltán, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes aligazgatója: Érte szóljanak a harangok! = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 9./2011. június 30.80 éves az Ezer Székely Leány NapjaJúlius 2-án szervezi meg a 80 éves Ezer Székely Leány Napját, a székely viselet, a tánc, a dal és az imádság ünnepét Csíkszereda Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány, valamint Hargita és Kovászna Megye Tanácsa Csíksomlyón. A Csíkszeredai Városháza gyûléstermében június 29-én sajtótájékoztatón ismertették a 80 éves Ezer Székely Leány Napja szervezõi a rendezvény elõkészületeit, programját, és bemutatták azt a két esketési széket, amelyet annak a településnek ajánlanak fel, ahonnan a legnagyobb számban érkeznek székely ruhás résztvevõk az eseményre. A sajtótájékoztatón a szervezõk részérõl jelen volt Ráduly Róbert Kálmán és Antal Attila, Csíkszereda polgármestere, valamint alpolgármestere, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, András Mihály és Füleki Zoltán a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója, illetve aligazgatója. A tavalyi Ezer Székely Leány Napjának díjazottja Csíkszentlélek község volt, innen érkezett ugyanis a legnagyobb számú székely ruhába öltözött résztvevõ, akik elnyerték az adománylevél kíséretében átadott esketési székpárt. A község idén az esemény tiszteletbeli házigazdájának szerepét tölti be. Csíkszentlélek képviseletében a sajtótájékoztatón jelen volt Pál Péter polgármester, valamint Szabó László és Szabó Júlia, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosai, akik 2010-ben a mindszenti hagyományõrzõ csoportot vezették, és a díjként elnyert esketési székpáron fogadtak egymásnak örök hûséget ez év májusában. A Csíki Anyák Egyesülete is szervezõként vesz részt a szombati eseményen, az egyesületet a sajtótájákoztatón Tiboldi Bea elnök képviselte. Antal Attila alpolgármester a sajtótájékoztatón elmondta, 80 év távlatából érdemes az Ezer Székely Leány Napja szervezésének azokkal a vonatkozásaival is foglalkozni, amely az esemény kiindulópontját jelentették, amelyek életre hívták azt. - Nem lehet gépiesen ismételni minden évben ugyanúgy az eseményt, ki kell találni mindig mire van aktuálisan szükség, igény - mondta az alpolgármester. Ennek tükrében gazdagodott az esemény az elmúlt években a legnépesebb résztvevõvel érkezett település díjazásával, és elõtérbe helyezték a viselet történetét és sajtátosságait is. Mint elhangzott, az utóbbi idõben jelentõs elõrelépés történt a népzene kutatásában, sokkal többen és szakavatottabban folgalkoztak népzenével, mint a viselettel. Ezért fektetnek idén nagyobb hangsúlyt a viseletre: tavalyhoz hasonlóan megszervezik az autentikus viseletek vetélkedõjét, és díjazzák a legértékesebbeket, legszebbeket. Az idei rendezvény meghívottja Kallós Zoltán néprajzkutató, a népviselet szakértõje, akit felkértek arra, hogy zsûrizze a népviseleti versenyre benevezett székely ruhákat. András Mihály felkérte az esemény résztvevõit, hogy keressék elõ, viseljék és mutassák be szombaton legszebb viseletüket. Mint elmondta, ezzel is a népviselet romlásnak indulását szeretnék visszafogni. - �?rtékes darabokat szeretnénk látni, és a késõbbiekben ezeket újra elkészíteni - mondta Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója. Hargita Megye Tanácsa is bekapcsolódott az Ezer Székely Leány Napjának szervezésébe és anyagi támogatásába. - A lentrõl jövõ kezdeményezésekkel lehet élõ, mûködõképes közösségeket létrehozni. Ilyen jó kezdeményezése volt Csíkszereda önkormányzatának, hogy felkérte az önkormányzatokat, így Hargita és Kovászna megye tanácsát is, legyenek partnerek az esemény szervezésében. Nemcsak stratégiákra, beruházásokra és fejlesztésekre van szükség Székelyföldön, hanem közös ünneplésre, a közös értékek felvállalására is - mondta a sajtótájékoztatón Borboly Csaba tanácselnök. Pál Péter csíkszentléleki polgármester nagy megtiszteltetésnek nevezte azt, hogy a 80 éves Ezer Székely Leány Napja házigazdái lehetnek, ugyanakkor, mint elmondta, nagy felelõsséget is jelent számukra, mivel példát szeretnének mutatni a többi székely településnek, hogy nemcsak a település mérete számít, hanem az ottélõk lelkesedése és hagyományõrzése is. Idei céljuk, hogy minden nyolcadik, tehát összesen 250 személy vegyen részt Csíkszentlélekrõl a csíksomlyói ünnepségen. Idén õk állítják az aranykaput, valamint bográcsolással is készülnek. Füleki Zoltán szervezõ azoknak a résztvevõknek a számát ismertette, akik szervezetten jelentkeztek be a rendezvényre. Mint elmondta, idén 48 településrõl jelentkeztek be résztvevõk, 34 fellépõ csoport lesz 1 220 fellépõvel. Velük együtt összesen 1 724 szervezetten bejelentkezett résztvevõt tartanak számon, de ennél sokkal több tényleges résztvevõre számítanak. Kovászna megyébõl 200 résztvevõ jelentkezett, Marosvásárhelyrõl a Napsugár együttes, Mezõsámsondról a citerazenekar vesz részt, de érkeznek kibédi és nyárádszeredai résztvevõk is. Különleges résztvevõi lesznek az idei rendezvénynek a Szeben megyei oltszakadátiak, akik minden hétvégén viselik gyönyörû, hétféle viselettípusukat, amelyeket érdemjeik szerint kapnak meg a település lakói. Füleki megköszönte az önkormányzatoknak a szervezéshez való pozitív hozzáállásukat, akik sok esetben a csoportok beszállítását is felvállalják. A szervezõ arra kérte a városban gépkocsikkal közlekedõket, legyenek türelemmel az ünnep napján, kerüljék el a Szék útját és a felvonulási pontokat (Szentlélek utca, Brassói út, Nagyrét utca). Az aligazgató elmondta, az eseményt, az idõjárási viszonyoktól függetlenül, mindenképpen megtartják. A 11 órakor kezdõdõ ünnepi szentmisét Boros Károly felcsíki fõesperes, az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány elnöke celebrálja. Az esemény meghívottja Berecz András ének- és mesemondó, akitõl a jó hangulat biztosítását remélik a szervezõk. A Csíki Anyák Egyesületének képviseletében Tiboldi Bea elnök elmondta, a pünkösdi búcsú mintájára az Ezer Székely Leány Napján is szolgálatot vállalnak a Nyeregben felállított CsAkEgy sátorban, ahol a kicsinyeiket szoptatni, pelenkázni vágyó anyukákat, szülõket, nagyszülõket várják, de szívesen fogadják a megpihenni, esõ elõl félrehúzódni vágyó személyeket is. A sajtótájékoztatót megelõzõ napon, június 28-án, kedd este mutatták be a Régi idõk ezer leánya - Ezer Székely Leány Napja 1931-1940 között címmel készített dokumentumfilmet a Csíki Játékszín Hunyadi László Kamaratermében. A Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának megbízásából és Hargita Megye Tanácsának támogatásával a Mementó Stúdió által készített dokumentumfilm az Ezer Székely Leány Napja kezdeti idõszakát eleveníti fel. Erdély.ma 2014. december 21.Lojalitást és szolidaritást kértekTöbb százan gyűltek össze a csíkszeredai Szabadság téren vasárnap délután, hogy a forradalom hőseire emlékezzenek. A rendezvényen ugyanakkor tízpontos petíciót olvastak fel a kormányhoz címezve, amelyben a székelyföldi és az erdélyi magyarok megmaradásához szükséges alapvető jogokat követeltek. „Huszonöt évvel ezelőtt öröm járta át mindannyiunk lelkét, jobb jövőről, emberi jogokról, európaiságról álmodtunk, ezért utcára vonult, aki tehette. A decemberi események után, és az után, hogy Müller László alhadnagy 18 évesen életét áldozta a szabadságért, 2014-ben mi a szimbólumainkért és a himnuszokért kell küzdjünk. Mi most nemcsak megemlékezünk, hanem a jogainkat akarjuk. Szelíden, de érthetően. Ne akarják a szimbólumunkat, a himnuszunkat megsemmisíteni” – kérte felszólalásában Darvas Kozma József római katolikus esperes. A téren összegyűltek ezt követően meghallgatták a román himnuszt. „Meghallgatjuk a román himnuszt, mert mi lojálisak vagyunk az országhoz. Azt várjuk el a vasárnap esküt tett Klaus Johannis államelnöktől, hogy ő is legyen lojális a kisebbségekhez” – hangsúlyozta a címzetes esperes. „1989 kemény időszak volt. Az országot teljhatalmába beleőrült diktátor vezette, beleőrült a magyarok gyűlöletébe” – kezdte beszédét Borboly Csaba, a Csíki Területi RMDSZ elnöke, majd felsorolta mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a magyar közösség beolvasztása, felszámolása érdekében tett. „1989 decemberében a lakosság szolidaritást vállalt és nemzetiségtől függetlenül utcára vonult. Szolidaritás nélkül nincsen jól működő társadalom, ezért a ’89-es forradalom szellemét tovább kell éltetni. Felkérjük a román civil társadalom egészét, hogy jogaink érvényesítésében legyenek velünk szolidárisak” – mondta Borboly. A kormányhoz címzett, tíz pontba foglalt petíciót Füleki Zoltán, a csíkszeredai városi RMDSZ elnöke olvasta fel. „Székelyföld lakóinak nevében a következőket kérjük Románia kormányától: 1. Ne szítsák az ellentéteket a Székelyföldön élő románok és magyarok között azzal, hogy elemi jogokat vitatnak el a magyar közösség tagjaitól!; 2. Olyan törvényeket fogadjanak el, melyek lehetővé teszik a székelyföldi magyar közösség szimbólumainak használatát, identitásának, nyelvének és kultúrájának a megőrzését!; 3. Hagyjanak fel a székely zászló, a magyar feliratok és a magyar himnusz üldözésével!; 4. Tartsák tiszteletben a tulajdont, adják vissza a Mikót a református egyháznak és adják vissza mindazt, amit államosítottak!; 5. Tegyék lehetővé az érdemi párbeszédet Székelyföld autonómiájáról annak érdekében, hogy megnyugtatóan lehessen rendezni a székelyföldi magyarság sorsát!; 6. Adjanak kulturális autonómiát az Erdélyben élő magyaroknak!; 7. Hozzák létre a magyar kart a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen!; 8. Tegyék lehetővé, hogy a román nyelv mellett a magyar nyelv is legyen regionális hivatalos nyelv Székelyföldön!; 9. Vessenek véget a székelyföldi gazdasági bojkottnak!; 10. Romániának a kisebbségek, így a székelység is ugyanolyan alkotó része, mint a többségi nemzet. Mi is itt akarunk élni, mi is otthonunknak akarjuk érezni Romániát. Tegyenek róla, hogy ne megtűrt idegenekként gondoljanak ránk, hanem teljes jogú polgárokként lehessünk ennek az országnak az állampolgárai" – áll a petícióban. A megemlékezésen jelen volt Müller Lászlónak, a forradalomban elhunyt alhadnagynak az édesanyja is. A rendezvény a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult a csíkszéki települések kórusai vezetésével és a csíkszentsimoni ifjúsági fúvószenekar kíséretével. Barabás Hajnal | Székelyhon.ro 2015. február 13.A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes elnevezésének jogi alapjára kíváncsi Dan TănasăDan Tănasă ezúttal a Méltóságért Európában Polgári Egyesület elnökeként küldte a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttesnek címzett levelét, amelyben arra kér magyarázatot, hogy mi a törvényes alapja annak, hogy az együttes ezen a néven működik. A feljelentéseiről jól ismert Dan Tănasă a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes elnevezéséről kért magyarázatot a hivatásos néptáncegyütteshez elküldött levelében. Már a válasz is elkészült, amelyből kiderül, hogy a törvény szerint az intézmény létrehozásának és névadásának jogát is a fenntartó helyi önkormányzat gyakorolja. A levélíró a 2013. évi 192-es csíkszeredai helyi önkormányzati határozatra hivatkozik, amelyben megnevezésként az együttes neve románul és magyarul is megjelenik. A válasz már elkészült, és a törvényes határidőn belül továbbítják is – közölte érdeklődésünkre Füleki Zoltán, az intézmény igazgatóhelyettese. „A törvény kötelez a válaszadásra, mi betartjuk a törvényt, megválaszoljuk Dan Tănasă kérdését. Az intézmény-létrehozási jogkört a fenntartó gyakorolja, és a névadás is hozzá tartozik. Amikor a csíkszeredai helyi önkormányzat 1999-ben átvette a megyétől az együttest, akkor az Hargita Állami Székely Népi Együttes nevet viselte (románul Ansamblul Secuiesc de Stat Harghita). A fenntartó önkormányzat jogosan kifogásolta, hogy ha már állami pénzt nem kap az együttes, akkor ne legyen ez a neve” – elevenítette fel Füleki. Hozzátette, valamilyen formában meg kellett különböztetni azt, hogy egy hivatásos vagy amatőr együttesről van szó, ezt a névnek is kellett sugallnia. A 2000. évi 39-es önkormányzati határozattal módosult a név, így lett a mostani elnevezés, románul Ansamblul Secuiesc Național Harghita Miercurea Ciuc. „Természetesen ha Dan Tănasă úr kérne ebből a határozatból másolatot is, akkor ugyancsak a 2001. évi 444-es törvény értelmében – amely előírja, hogy a fénymásolási költséget az igénylőnek kell állnia – ezeket akkor küldjük el neki, ha kifizette azt a díjat, mert betartjuk a törvényt” – magyarázta az igazgatóhelyettes. Füleki Zoltán személyes véleménye szerint Dan Tănasă továbbra is végzi a megbízott feladatát Kovászna, Hargita, Maros megyében: zászlókat fotóz, önkormányzati intézmények elnevezésével, épületek, hivatalok feliratozásával foglalkozik. „Ez is bizonyítja azt, hogy bizonyos köröknek nem szent semmi, sem kultúra, sem egyház Keresik a kákán a csomót” – vélekedett. Az igazgatóhelyettes megjegyezte, amikor az együttes 2000-től kezdődően több világkiállításon, Hannoverben, Zaragozában, Sanghajban, majd Koreában képviselte Romániát, senkinek, még a szerződést aláíró külügyminisztériumnak sem volt kifogása a névvel kapcsolatosan. „Örvendünk, hogy Dan Tănasă felfigyelt a megalakulásának huszonötödik évfordulóját ünneplő együttesre, de jobban szeretnénk, ha a tevékenységünkkel, és nem a nevünkkel foglalkozna” – mondta Füleki. A prefektust is támadta Dan Tanasă korábban Hargita megye prefektusát, Jean Adrian Andrei-t sorozatos törvényszegésekben való közreműködéssel vádolta meg, és a magyar revizionizmus támogatójának nevezte, a Köztisztviselők Országos Ügynökségéhez eljuttatott panaszában pedig leváltását kérte. A magas rangú köztisztviselők országos ügynökségének fegyelmi bizottsága meghallgatta a prefektust, de nem talált törvénysértést. A feljelentőnek tavaly tavasszal küldtük el az üggyel kapcsolatos kérdéseinket, de ezekre nem válaszolt. Székelyhon.ro 2015. február 16.Néptáncosokat zaklat a magyarellenes TănasăMagyarázatot kért levélben a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes megnevezéséről a feljelentéseiről elhíresült Dan Tănasă. A sepsiszentgyörgyi származású, külföldön élő Tănasă arra kíváncsi, van-e törvényes alapja annak, hogy a hivatásos táncegyüttes ezen a néven működik. Füleki Zoltán, a néptáncegyüttes igazgatóhelyettese érdeklődésünkre elmondta, a válasz elkészült, és hamarosan elküldik a bloggernek. „A törvény kötelez a válaszadásra, mi pedig betartjuk a törvényt, megválaszoljuk Dan Tănasă kérdését. Az intézmény-létrehozási jogkört a fenntartó gyakorolja, és a névadás is hozzá tartozik. Amikor a csíkszeredai helyi önkormányzat 1999-ben átvette a megyei tanácstól az együttest, akkor a Hargita Állami Székely Népi Együttes nevet viselte (románul Ansamblul Secuiesc de Stat Harghita). A fenntartó önkormányzat jogosan kifogásolta, hogy ha már állami pénzt nem kap az együttes, akkor ne legyen ez a neve” – magyarázta el Füleki. Hozzátette, valamilyen formában meg kellett különböztetni azt, hogy egy hivatásos vagy amatőr együttesről van szó, ezt a névnek is kellett sugallnia. A 2000. évi 39-es önkormányzati határozattal módosult a név, így kapta meg a mostani elnevezést (Ansamblul Secuiesc Naţional Harghita Miercurea Ciuc). „Természetesen ha Dan Tănasă úr kérne ebből a határozatból másolatot is, akkor ugyancsak a 2001. évi 544-es törvény értelmében – amely előírja, hogy a fénymásolási költséget az igénylőnek kell állnia – ezeket akkor küldjük el neki, ha kifizette azt a díjat, mert betartjuk a törvényt” – magyarázta az igazgatóhelyettes. Füleki Zoltán személyes véleménye szerint Dan Tănasă továbbra is végzi a megbízott feladatát Kovászna, Hargita és Maros megyében: zászlókat fotóz, önkormányzati intézmények elnevezésével, épületek, hivatalok feliratozásával foglalkozik. „Ez is bizonyítja azt, hogy bizonyos köröknek nem szent semmi, sem a kultúra, sem az egyház. Keresik a kákán a csomót” – fogalmazott. Az igazgatóhelyettes megjegyezte, amikor az együttes 2000-től kezdődően több világkiállításon, Hannoverben, Zaragozában, Sanghajban, majd Koreában képviselte Romániát, senkinek, még a szerződést aláíró külügyminisztériumnak sem volt kifogása a névvel kapcsolatosan. „Örvendünk, hogy Dan Tănasă felfigyelt a megalakulásának huszonötödik évfordulóját ünneplő együttesre, de jobban szeretnénk, ha a tevékenységünkkel és nem a nevünkkel foglalkozna” – mondta Füleki. Kovács Attila Krónika (Kolozsvár) 2015. június 29.Felfedte feljelentőjét Ráduly RóbertTudja, kik a feljelentői – nyilatkozta Ráduly Róbert, Csíkszereda lemondott polgármestere a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában. A tudósításban megszólaló, lemondott polgármester meg is nevezte az adásban az egyik feljelentőjét: a Hargita megyei rendőrség parancsnokát. „A megyei rendőrparancsnok ez egyik értelmi szerzője a kivizsgálási sorozatnak. Ezt az egyik tanúként beidézett, beépített tiszt nyilatkozza” – mondta Ráduly Róbert a Magyar Köztelevízió csíki riportjában, A Ma reggel című műsorban. Az 58. perctől kezdődő tudósításban a lemondott polgármester „hülyeségnek” minősítette a vádak némelyikét, azt állítja, összefüggéseiben is látszik, koncepciós per zajlik ellene és Szőke Domokos alpolgármester ellen. A feljelentő személyével kapcsolatban rá is mutatott „történelmi tényszerűség kedvéért”: az említett rendőrparancsnok lemondását március 17-én kérte, miután az emberei „full részegen” több halálos áldozatot követelő balesetet okoztak Csíkszeredában. Emellett a riport kitér a többi bűnvádi pontra is Ráduly Róbert és Szőke Domokos ügyében. Ráduly Róbert pontonként cáfolta, hogy magáncélra használta az önkormányzat autóját és visszaélt mintegy 70 – hetven (!) - eurónyi pénzzel. „Ennyi miatt kerülhetne börtönbe Ráduly Róbert” – ez a felvezetője a műsornak is. Be volt kamerázva „Aki a szekusokkal kezd el harcolni, az számít arra, hogy ez előbb-utóbb bekövetkezik” – mondta Ráduly Róbert Kálmán a Ma reggel-nek. Szerinte megfigyelésük jóval korábban kezdődött: tizenhárom hónapig hallgatták le őket Szőke Domokos alpolgármesterrel, és követték őket éjjel-nappal. „Kamerát helyeztek el az irodáinkba. Így próbálták valahogy megtalálni rajtunk a fogást. Végül nem találtak, ezért kellett eszkabáljanak egyet ilyen kutyafuttában. Egy csomó hazugságon és rossz fordításon, hamis, rossz lehallgatási jegyzőkönyvön – mert egy dolog, hogy mit beszélünk magyarul, egészen más, hogy miként írják le ezt magyarul” – mondta egyebek mellett az adásban Ráduly. A becsületbeli okokból lemondott polgármester a többi vádpontra is rövid magyarázatot az a műsorban. Amint arról tájékoztattunk, június 22-én helyt adott a korrupcióellenes ügyészek fellebbezésének, és hatvan napra bírósági felügyelet alá helyezte hétfőn a Marosvásárhelyi Ítélőtábla Ráduly Róbert volt csíkszeredai polgármestert. Szőke Domokos alpolgármester is bírósági felügyelet alatt marad. A korrupcióellenes ügyészség (DNA) június 17-én emelt vádat Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester és Szőke Domokos csíkszeredai alpolgármester ellen. Jelenleg a várost a városi tanács testülete által a június 26-i tanácsülésen polgármesteri hatáskörrel felruházott Antal Attila alpolgármester, és az ideiglenesen alpolgármesternek kinevezett Füleki Zoltán László alpolgármester vezeti. G. E. maszol.ro 2015. július 1.Készülnek az Ezer Székely Leány NapjáraA sajtónak is köszönhető, hogy a székelyek nem folklórfesztiválként tekintenek az Ezer Székely Leány Napjára, hanem közösségi ünnepként viszonyulnak a rendezvényhez – hangzott el a szombati Ezer Székely Leány Napjának előkészületeit taglaló szerdai sajtóeseményen. „Az elmúlt egy évtized alatt jó értelemben vett tisztuláson ment át a rendezvény” – jelentette ki Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere, arra utalva, hogy egy ideje már a legtisztább értékrendek alapján sikerült megünnepelni a székely népviselet, néptánc és népzene csíksomlyói találkozóját. Szerinte a rendezvénynek azért van jelene és lesz jövője, mert múltja is van. Az ünnepi szentmisét ezúttal Böjte Csaba ferences szerzetes celebrálja a csíksomlyói kegytemplomban. Antal arra kérte a résztvevőket, hogy a tizenegy órától kezdődő szentmise után a csíksomlyói nyereg felé tartva egy szál virággal tisztelegjenek az első rendezvény szervezőjének, Domokos Pál Péternek a szobra előtt. A szombati esemény költségei kapcsán elhangzott: a 90 ezer lejes büdzséből 70 ezret Csíkszereda Önkormányzata, 15 ezret Hargita Megye önkormányzata, 5 ezret pedig a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes biztosít. A környező települések önkormányzatai a helybéli csoportok ide- és hazaszállításával segítik a rendezvényt. A szervezők összesítése szerint a három székely megyéből szombaton huszonhét néptánccsoport vesz részt. Füleki Zoltán megbízott alpolgármester számításai szerint negyven településen járt személyesen, és azt tapasztalta, hogy az idei eseményre több falu közössége úgy készül, hogy elnyerje a jövő évi tiszteletbeli házigazda szerepét. Ezt a címet hagyományosan az a település érdemli ki, amely a lakossági arányához viszonyítva a legnépesebb viseletbe öltözött csoporttal vesz részt az ünnepségen. Ezúttal Csíkdánfalvát illeti meg ez a megtiszteltetés; a felcsíki község feladata többek között az aranykapu építése, valamint az előkészületekben való részvétel és a színpadi műsor nyitása. Füleki az autóval közlekedőket arra kérte, hogy szombaton délelőtt legyenek elnézők, ne dudáljanak rá a Csíkszeredában felvonuló lovas szekerekre. Egyúttal bejelentette, hogy a nyeregbe igyekvőket szombaton tíz órakor autóbuszokkal kiszállítják a Szabadság térről a somlyói kegytemplomig. „Ez az egyetlen kulturális rendezvény, amelyet Hargita Megye Tanácsa társszervezőként támogat” – ezt mondta Barti Tihamér, a megyei önkormányzat alelnöke, érzékeltetve intézménye hozzáállását az Ezer Székely Leány Napjához. Hozzátette: minden más eseményt a megyei önkormányzat alintézményein, illetve kulturális intézményeken keresztül segítenek. A szerdai tájékoztatón jelen volt Both Norbert, Csíkdánfalva alpolgármestere is, aki bejelentette, magyarországi testvértelepülésükről, a Tevelből érkezők csoportjával vesznek részt az ünnepségen. Székely ruhás leányok, legények Az elmúlt évek során regisztrálták a székely ruhába öltözött résztvevőket, így tudni lehet, hányan jelentek meg székely népviseletben. Íme: 2008: 349 leány; 2009: 540 leány; 2010: 665 leány; 2011: 984 leány;2012: 1206 leány és 482 legény; 2013: 1727 leány és 869 legény; 2014: 2135 leány és 938 legény. Kozán István Székelyhon.ro 2015. július 2.Kényszerpályán Csíkszereda városvezetéseCsíkszereda polgármestere és egyik alpolgármestere ellen korrupció vádjával indítottak eljárást. Ráduly Róbert a vádemeléskor lemondott polgármesteri tisztségéből, így a város irányítása kényszerpályára került. Antal Attila megbízott polgármesterrel és Füleki Zoltán ideiglenesen megválasztott alpolgármesterrel a Kossuth Rádió munkatársa, Oláh-Gál Elvira beszélgetett. Antal Attila úgy fogalmazott, hogy nem egy átmeneti állapot, hanem egy új helyzet van, ami egy szűk esztendőre új feladat elé állítja Csíkszereda önkormányzatát. Hozzátette: jogilag ő polgármesteri jogkörökkel felruházott alpolgármester, Füleki Zoltán pedig a megválasztott alpolgármester. Füleki szerint a bűnügyi hatóságok már április végétől kényszerpályára állították a városvezetést, a törvény pedig már nem engedi meg az új választások kiírását, mivel 2016-ban helyhatósági választásokat szerveznek. Folyamatosan, pragmatikusan véghez kell vinni a feladatokat, jelentette ki az alpolgármester. A gond nem az, hogy van-e, aki menjen elől, hanem az, hogy van-e aki menjen utánuk – mondta Antal Attila. Bármilyen közigazgatási kérdésnél eddig sem a polgármester, vagy az alpolgármester döntött egyedül, hanem az irodavezetők, az alkalmazottak is felelősséget vállaltak aláírásukkal – tette hozzá. Majd megmagyarázta: rengeteg rosszindulatú ember van, aki vélt, vagy valós igazát feljelentésekben éli ki, a kivizsgálásokkal járó kálváriákat a sok esetben alulfizetett közalkalmazottak pedig már nem vállalják. Kossuth Rádió Erdély.ma 2015. október 23.Fejet hajtottak az ’56-osok emléke előtt CsíkszeredábanA Kalász negyedi temető előtti téren felállított 1956-os kopjafánál tartottak megemlékezést október 23-án, péntek délelőtt Csíkszeredában, fejet hajtva a magyar forradalom és szabadságharc hősei előtt. Az egybegyűlteket Kelemen Csongor, az ’56-os vitézi rend hadnagya köszöntötte, majd Szilágyi Árpád, a Volt Politikai Foglyok Hargita megyei szervezetének elnöke Sajó Sándor Magyar kereszt című költeményének elszavalásával tisztelgett a hősök emléke lőtt. A szavalatot követően Füleki Zoltán megbízott alpolgármester osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel, majd Marschalkó Lajos Új Bibliát című versét Iochom Zsolt szavalta el. A történelmi egyházak nevében Darvas-Kozma József római katolikus esperes-plébános és Solymosi Alpár unitárius lelkész kérte Isten áldását a megemlékezőkre és az ’56-os hősökre. Az áldást követően a pártok képviselői, a civil szervezetet és a tanintézmények képviselői elhelyezték a kegyelet koszorúit. A megemlékezés a székely himnusz eléneklésével zárult a tusnádi Pro Musica fúvószenekar közreműködésével. Székelyhon.ro 2015. november 29.A „nemzeti kisebbségeket” fegyelmezné az új csíkszeredai rendőrparancsnokPillanatokra megfagyott a levegő a csíkszeredai városi tanács legutóbbi ülésen, mikor a testületnek bemutatkozó új rendőrfőnök azt találta mondani: be fogja tartatni a törvényeket a városban minden nemzeti kisebbséggel, ez számára a prioritás. A pénteki csíkszeredai tanácsülés kezdetén Füleki Zoltán László alpolgármester magyar és román nyelven is köszöntötte az ülésen megjelent Antal Ştefant, a Hargita megyei rendőrség parancsnok-helyettesét és Ştefan Mircea Iordan új városi rendőrparancsnokot. Mint elhangzott, az új parancsnok bemutatkozni kívánt a testületnek, ezért jelentkezett be az ülés elejére. Antal jelezte: régóta ismeri az új parancsnokot, aki sikeres versenyvizsga révén Fekete Kászoni Titust váltja tisztségében. Antal Ambiciózus személyként jellemezte az új rendőrfőnököt, aki átvéve a szót, előrebocsátotta: a városlakók személyes biztonsága a legfontosabb számára, és azt szeretné elérni, hogy ehhez „a törvényeket minden nemzeti kisebbség egyformán betartsa”. A kijelentéstől pillanatokra megfagyott a levegő a teremben, mire az újdonsült parancsnok magyarázni kezdte, hogy „a somlyói problémákra” gondol, az ottani etnikai kisebbségre (vagyis a romákra). Kissé belezavarodva a mondandójába Iordan nem nevezte meg a szóban forgó kisebbséget, de biztosította a testületet, hogy azon lesz: az eddigi, „közismert” gondok megszűnjenek. Mint ismeretes, a Somlyó utcai romák viselkedése miatti gondokról (a kegytemplom melletti kéregetés, stb.) már a 2011-es, helyszíni lakossági fórumon is a rendőrséggel közösen beszéltek az ottani lakók – ezen a találkozón az akkori parancsnokkal, Fekete Kászoni Titusszal együtt jegyezte a panaszokat a városvezetés, Fekete pedig a lakók közreműködését kérte sérelmei mielőbbi megoldásához. Gellért Edit maszol.ro 2015. november 29.Csíkszeredának is meg kell védenie a „Városháza” feliratotKiáll a csíkszeredai polgármesteri hivatal homlokzatán lévő „Városháza” feliratáért Füleki Zoltán László megbízott alpolgármester. Mivel több csíkszéki település „Községháza” homlokzati felirata mellett a csíkszeredai polgármesteri hivatal „Városháza” felirat levételét követeli törvényszéki pereket kezdeményezve a Dan Tănasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC), legutóbbi ülésén a városi tanács is foglalkozott a témával. Kiáll a csíkszeredai polgármesteri hivatal homlokzatán lévő „Városháza” feliratáért Füleki Zoltán László megbízott alpolgármester. Mivel több csíkszéki település „Községháza” homlokzati felirata mellett a csíkszeredai polgármesteri hivatal „Városháza” felirat levételét követeli törvényszéki pereket kezdeményezve a Dan Tănasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC), legutóbbi ülésén a városi tanács is foglalkozott a témával. Az ügyet Veress Dávid városi tanácsos hozta szóba napirend előtti felszólalásában. Arra kérte a testületet, hogy tekintsék felvetését „pártállástól függetlenül”, és azt szorgalmazta: kerüljék el a csíkkozmási végkifejletet, ahol a községháza elveszítette a feljelentő elleni pert, és már le is vették a múlt héten a homlokzati feliratot. A csíki önkormányzat épületének homlokzatán a Városháza – Primăria felirat áll. A feljelentő kifogása – akár a többi feljelentése esetében –, hogy a magyar felirat törvénytelenül van kinn, mivel nem a román megfelelője. Veress a képviselőtársaknak azt javasolta: „előzzék meg” a kedvezőtlen bírósági döntést, és időben sorakoztassanak fel hatékony érvrendszert, illetve helyettesítsék időben egy megfelelőbb kifejezéssel a Városháza szót. A tanácsos azt is tudni vélte, hogy mivel műemléképületről van szó, ezt a feliratot eredeti formájában talán meg lehet tartani – ezt erősítette meg Szabó Soós Klára képviselő is. „Természetesen a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal minden fórumon áll elébe a feljelentésnek” – jelentette ki Füleki Zoltán László megbízott alpolgármester. Mint mondta: személyesen is tiltakozik a „Dan Tănasă mint jelenség” ellen. Hozzátette: a perben nem csak védekezni fognak, hanem mindent ki fognak használni, hogy a feliratot megvédjék. A csíkszeredai városháza épületére az 1990-es évek közepén került fel a kétnyelvű: Városháza–Primărie felirat. Ezt egy homlokzati felújítás előzte meg, a városháza frontját újrafestették – emlékeztet a Székelyhon, megszólaltatva a város akkori polgármesterét is az ügyben. Csedő Csaba István polgármester szerint most a város lakosságának kiállására is szükség lenne a felirat védelméért. „Románia törvényei garantálják a kétnyelvűséget” – mondta az alpolgármester. Szavai szerint megvan minden jogi lehetőség a védekezésre és védekezni is fognak. „Ez támadás, így mi védekezünk” – fogalmazott Füleki, hozzátéve, bízik a bíróság „bölcsességében”, valamint abban, a csíkszeredai románok sem fogadják el a feljelentő „csipkelődését”, hiszen a városvezetés számukra is minden esetben helyt ad a nyelvi kötelezettségeknek. A Dan Tănasă által benyújtott keresetet november 19-én iktatták a Hargita Megyei Törvényszéken, ugyanazon a napon, amikor hasonlót nyújtottak be a csíkcsicsói és csíkdánfalvi polgármesterek, és a helyi önkormányzati képviselő-testületek ellen is. G. E. maszol.ro 2016. január 15.RMDSZ-jelöltállítás: sok még a kérdőjel SzékelyföldönMint a Hargita, Kovászna és Maros megyei összeállításunkból kiderül, a magyar többségű települések zömében márciusban és április elején zajlik le a jelöltek kiválasztása az RMDSZ-ben, jelenleg ennek módozatáról döntenek a helyi és a területi szervezetek. Marosvásárhelyen már ismert a jelölt neve, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában még kérdéses Antal Árpád, illetve Ráduly Róbert indulása. A jelöltállítások végső határideje április 17. Csíkszeredában Ráduly Róbert indulása még kérdéses Hargita megyében talán Csíkszeredában előzik meg a legnagyobb várakozások az RMDSZ jelöltállítását az önkormányzati választásokra. Becsületbeli lemondása után Ráduly Róbert eddigi polgármester még népszerűbb lett a városban, de az ellene zajló bűnvádi per miatt kérdéses, hogy próbálkozik-e újabb mandátummal. Ráduly az RMDSZ felső vezetésének támogatását is élvezi, döntését azonban még nem jelentette be. A csíkszeredai RMDSZ Városi Küldöttek Tanácsa csütörtökön úgy határozott, hogy egyfordulós, állóurnás előválasztást tartanak április 10-én. Füleki Zoltán, a városi RMDSZ elnöke lapunknak elmondta, az ártatlanság vélelme alapján természetesen Ráduly Róbert is indulhat az előválasztáson. A jelentkezőket a szervezet a jelöltállítás módszertanának elfogadása után várja. Mint korábban írtunk róla, Székelyudvarhelyen a városi szervezet szintén előválasztáson döntene az RMDSZ jelöltjéről valamikor március folyamán. A pontos időpontot január 20-án rögzíti az udvarhelyszéki szervezet. A területi RMDSZ ekkor dönt arról is, hogy nem RMDSZ-tagok részt vehetnek-e majd az előválasztáson. Ez Arros Orsolya jelöltaspiráns kérése volt, és a jelek szerint támogatja Bunta Levente polgármester is. Az már most borítékolható, hogy az Arros-Bunta párharc győztese lesz majd az RMDSZ polgármesterjelöltje. Székelykeresztúron a helyi szervezet választmánya dönt a polgármesterjelöltről és a tanácsosjelöltekről. A jelöltlistát utólag jóvá kell hagynia az udvarhelyszéki szervezetnek is. Dátumokról még nem határoztak – tudtuk meg Rafai Emil polgármestertől, helyi RMDSZ-elnöktől. Az elöljáró elmondta, „nagy valószínűséggel vállalja” az újabb mandátumot. Mint megtudtuk, egyelőre ellenjelöltje még nincs a szervezetben, de ha lesz, akkor is a választmány dönti el, kit jelöl közülük. A gyergyószentmiklósi városi RMDSZ-szervezet január végéig dönt még a jelölés módjáról. „Egyelőre annyi kezd nyilvánvaló lenni, hogy az előválasztást a többség nem tartja megfelelő formának” – fogalmazott megkeresésünkre Bajkó László városik alelnök. Közlése szerint a városi szervezetnek határozott szándéka polgármesterjelöltet állítani, és „konkrét elképzelése is van a nevesítést illetően”, de nem árult el részleteket. Mint ismeretes, Gyergyószentmiklóson 2008-ban és 2014-ben az MPP nyerte a választásokat, 2015 januárjától azonban az ellene zajló bűnvádi eljárás miatt nem gyakorolhatja hatáskörét Mezei János polgármester. Az elöljáró még nem jelentette be, hogy vállalna-e újabb mandátumát, de élvezi pártja támogatását. Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád döntésére várnak Az RMDSZ háromszéki szervezete március végéig véglegesíti jelöltjeinek listáját, tájékoztatta lapunkat Tamás Sándor. A szervezet elnöke szerint a megyében már az ősszel elkezdték az egyeztetéseket, és legtöbb helyen már tudni lehet ki a jelölt. A polgármesterjelöltekről a helyi választmányok javaslata alapján a Kovászna megyei szervezet Állandó Tanácsa, a tanácsosi listáról a helyi RMDSZ-szervezetek döntenek. Tamás Sándor közölte: neveket és pontos számokat egyelőre nem tud mondani, de a jelenlegi polgármesterek 50-80 százaléka várhatóan újra indul az idei önkormányzati választásokon. Tamás Sándor elmondta, Kovászna megye négy városában, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Baróton olyan polgármesterjelölteket indítanak, akik a szövetség felmérései szerint esélyesek a tisztségre, és a lakosság is pozitívan viszonyul hozzájuk. Ugyanakkor nyilvánvalóvá vált, hogy „az egyik város élén váltás körvonalazódik”, mondta Tamás Sándor, de nem árult el erről részleteket. Az RMDSZ háromszéki elnöke arra is rámutatott, hogy a megyében vannak polgármesterek, akik 1990-óta tisztségben vannak és támogatottságuk továbbra is nagyon erős, ezért a bodoki és csernátoni elöljárók idén 26 év után ismét újrázhatnak. Megtudtuk, ahol szükséges és lehetséges, ott helyi koalíciókat kötnek, elsősorban az MPP-vel, mivel az EMNP országos és megyei szinten is elutasította a felkérést, hogy tegyék félre a sértődöttséget és lépjenek fel együtt „a nemzeti ügy” mellett. Tamás azonban rámutatott, hogy Zabolán hármas – RMDSZ-MPP-EMNP – együttműködés körvonalazódik, így az RMDSZ többségű tanács az év végén egy MPP-s tanácsost választott alpolgármesternek, és őt fogják polgármesterjelöltként támogatni. Emellett Gelencén a helyi RMDSZ a jelenlegi MPP-s polgármestert támogatja és a helyi RMDSZ-elnököt szeretnék alpolgármesternek, a tanácsos listát is az MPP-vel közösen állítják össze. Ismert, hogy Sepsiszentgyörgy jelenlegi polgármestere könnyedén új mandátumot szerezne, ha indulna a választásokon, de Antal Árpád egyelőre visszavonulását fontolgatja. Szászrégenben Nagy András újra esélyes Maros megyében több településen is állóurnás előválasztást szerveznek, míg máshol közgyűlés keretében döntenek a jelöltekről, tájékoztatott Brassai Zsombor megyei RMDSZ-elnök. „Én tulajdonképpen a helyi opciókat támogatom, ha bevált, hagyománya van egy állítási módszernek, úgy gondolom, nem kell felülírni, a lényeg az, hogy a közösségnek az akarata tükröződjön a listákon” – fogalmazott a politikus. Azt már tudni lehet, hogy nem indul Backamadarason Turbák Zoltán, vagy Mezőpanitban Bartha Mihály, aki már több választást megnyert, és Ádámos községben Sipos József sem akar indulni. Szászrégenben Nagy Andrást támogatja az RMDSZ, akinek Brassai szerint jók a lehetőségei, és van remény is visszanyerni a polgármesteri széket. „Reméljük, nem fogja semmilyen ügy akadályozni Nagy Andrást abban, hogy induljon és abban is bízom, hogy a szászrégeni EMNP lesz olyan bölcs és nem fog ellene jelöltet állítani” – tette hozzá a megyei RMDSZ-elnök. maszol.ro 2016. február 25.Ráduly Róbert Kálmán: „hármunkon áll vagy bukik”Nem mondta ki egyértelműen, hogy lesz-e polgármesterjelölt. Bár azt sem szögezte le, hogy nem. Azt viszont határozottan kifejtette, hogy szerinte az RMDSZ az utóbbi időszakban szétesett. A Csíki Hírlapnak adott interjúból az is kiderült, sokkal többet várt el mindazoktól, akik a város ügyeit jelenleg kézben tartják. – Nem túlzás kijelenteni, hogy az egész várost érdekli: indul-e a polgármesteri tisztségért Csíkszeredában? – A lemondásom óta a helyzet alapvetően nem változott, illetve ezt mondtam volna egy héttel ezelőtt is. Időközben annyiban változott, hogy elkezdődött Antal Árpádnak, Sepsiszentgyörgy polgármesterének meghurcoltatása is. Amikor egy éve Mezei Jánost, Gyergyószentmiklós polgármesterét a maszkosok megrohanták és 24 órára visszatartották, néhány nappal később Antal Árpáddal közösen elhívtuk egy beszélgetésre Tusnádfürdőre. Ott azt mondtam Árpinak, nem az a kérdés, hogy minket mikor visznek el, hanem az, hogy téged vagy engem visznek-e el hamarabb. A múlt heti fejleménnyel annyiban változott számomra a gyerek fekvése, hogy szeretnék egy alapos beszélgetést folytatni az említett két sorstárssal, mert immár hármunkon áll vagy bukik a magyar politikai tartás ügye. – Kérem, fejtse ki ez utóbbi kijelentését. – Látni kell, hogy az RMDSZ szétesett, gyakorlatilag a mostani választási keménykedésen túl nem létezik. Én például szerettem volna, ha Verestóy Attila szenátor úr Bukarestben olyan kemény az autonómia ügyében vagy a nyelvhasználat kérdésében, ahogy Bunta Leventével, Székelyudvarhely polgármesterével szemben megmutatta, hogy tud kemény lenni. Szerettem volna azt is, hogy Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára ugyanezekben a kérdésekben ennyire kemény és határozott, nem pedig egy olyan emberrel szemben, aki ha saját érdekében is, de két évtizeden keresztül tolta az RMDSZ szekerét. Lassan már csak hármunkon áll, hogy az autonómia ügye lesz-e újra közbeszéd témája, mert amióta engem is elvittek, azóta a rettegésen és a hallgatáson túl különösebb fejlemény nincs. Holott elmondhatjuk, hogy az utóbbi kilenc hónapban – amióta pályán kívül vagyok – a „községháza” és „városháza” felirat, a városzászló, de a nyelvhasználat terén is igen erőteljes vereségeket szenvedett a közösségünk. Homályosan megfogalmazott jogszabályi mondatok alapján az igazságszolgáltatás elmeszel, kiiktat, megszüntet. Az a baj, hogy a félanalfabéták most elmagyarázzák a nyelvújító szavakat: a városháza és a községháza a polgármesteri hivatal, az önkormányzat pedig a helyi tanács, mert románul „consiliu local”. Ezeknek a téves fogalmaknak a közbeszédbe való beépítése, a másodrendűvé lealacsonyító agymosás sajnos egyik-másik választott elöljárónktól sem idegen. Van egy másik vonatkozás is, amit mérlegelni kell: miért próbálkozzon az ember olyan tisztséget vállalni, amelyet úgysem gyakorolhat, mert a román állam mindenféle aljas eszközzel megakadályozza. Mérlegelnünk kell tehát nekünk is, és a közösségnek is, hogyan tovább. – Csak hát közben az idő telik... – Persze hogy telik, de drámai az, hogy mennyire nem voltunk felkészülve Csíkszeredában arra, hogy amennyiben polgármester és alpolgármester nélkül hagyják a várost, akkor ki lép majd a helyükre. Ha az önkormányzati képviselő-testületnek van olyan tagja, aki azon gondolkodik, hogy indulna polgármesternek, akkor azonnal kellett volna jelentkeznie: „Emberek válasszatok meg átmeneti polgármesternek, hogy bizonyítsam tudásomat a közösségnek!”. Ne pedig automata üzemmódba kapcsolni a várost, hogy minden úgy maradt, ahogy Szőke Domokos alpolgármesterrel hagytuk még tavaly áprilisban. – Tizenegy évig vezette a várost. Ön szerint milyen városvezetőre lenne szüksége Csíkszeredának? – Szűk tizenkét éve is embert próbáló feladat volt felrázni a városházát és irányt adni, illetve ritmust diktálni a hétköznapi munkában. Ehhez tudás, kapcsolatrendszer és támogatás kellett, amit a városvezetés meg is kapott a választásokon, akkor a szavazatok 73 százalékát szereztük meg. Mi nem egy gyökértelen, kozmopolita város élére kerültünk, hanem egy római katolikus többségű, értékcentrikus, szabálytisztelő közösség élére. Voltak nehéz küzdelmek, amiket gyorsan elfelejtünk: ilyen volt például a vörös csillag kitűzése az emlékműre. Akkor felhívtam a tűzoltóparancsnokot és leordítottam a fejét: fél órája van, hogy levegye. A csillag el is tűnt. Kíváncsi vagyok, ki lesz az a székely elöljáró, aki egy ilyen típusú történetben lépni mer és megoldja. Számos olyan történet volt, amikor a közösségi becsület nevében lépni kellett, és léptünk is. Ettől más ma Csíkszereda, mint mondjuk Marosvásárhely. Érdemes ma elmenni Marosvásárhelyre, és a főtéren bemenni egy üzletbe, ahol a magyar eladó nem mer megszólalni magyarul, ha van az üzletben egy román. Ez bizonyára összhangban van azzal, hogy ott a magyar önkormányzati képviselők az ülésen nem használják az anyanyelvüket. Nekik most nem a választási listákról kellene beszélniük, hanem arról a tartásról, amit bevisznek a választás után a városházásra, és onnan „szétterítik” a városra: azt, hogy a magyar nyelv pont olyan fontos, mint a hivatalos nyelv. – Egyszerű polgárként hogyan látja napjaink Csíkszeredáját? – Egyértelműen látszik, az önkormányzat nem volt felkészülve arra, hogy két alapembert egyik napról a másikra elveszít. Ebből kifolyólag nem csoda, hogy nem is találta meg a megfelelő kiutat abból az átmenetből. Amikor négy éve az emberek előválasztásra jelentkeztek, mindenki abban a tudatban tette, hogy Ráduly Róbert Kálmán lesz a polgármester, Antal Attila és Szőke Domokos pedig alpolgármesterként folytatja a munkát. Tehát olyanok jelentkeztek, akik kizárólag döntéshozatali szerepkört akartak vállalni, nem végrehajtóit. Ez így is lett, így nem kell csodálkozni azon, hogy nem volt úgynevezett árnyékkormány, amit elő lehetett volna léptetni. Én nem engedtem volna meg azt a luxust, hogy ne legyen háromfős vezetés, vagyis egy megbízott polgármester és két alpolgármester abban a helyzetben, amikor a testületre rászakadt a végrehajtói szerepkör is. Minden komoly emberre szükség lett volna. Ez a hiányosság rányomta mindenre a bélyegét. – Mire érti ezt? Mondjon néhány példát! – Minden önkormányzati képviselő kellett volna kapjon két tömbházat, amit napi rendszerességgel ellenőriz, hogy zajlik-e a hőszigetelés. Ez sajnos nem történt meg. Mivel sem a megbízott polgármester (Antal Attila), sem a Szőke Domokost helyettesítő alpolgármester (Füleki Zoltán) nem volt képes megfelelő módon pótolni Domokost a hőszigetelés kérdésében, ezért ennek egyik fontos lenyomata egy ötmillió lejes veszteség a városnak, ami lehet még több is, mert június végéig minden hőszigetelést be kell fejezni. Ebben a tavaszi februárban a cégeknek már rég kellene dolgozniuk. – Ha már nincs is ott a városházán, szavaiból kitűnik, hogy folyamatosan figyeli a csíkszeredai fejleményeket. Ha kérnék, adna tanácsokat? – Ha elválsz a feleségedtől, a gyerekek még a tieid, így az teljesen természetes, hogy ha még el is tiltanak tőlük, aggódsz a sorsukért. Így az is természetes, hogy figyelem a közügyeket. Csak egy példát mondjak: rendkívül kellemetlenül érintett a nyolc rendőrnek megszavazott ingyenes úszóbérlet ügye. Ez volt az egyetlen alkalom, amikor levelet írtam az RMDSZ városi elnökének (Füleki Zoltánnak), hogy kifejezzem: értem én, hogy valaki fél, hogy alkalmazkodni, sorakozni akar, de ez mégis több a soknál. Ne felejtsük el, hogy még nem telt el két év sem a három halálos áldozatot követelő közúti balesettől, amit részeg rendőrök okoztak, és ami még a mai napig nincs részletekbe menően tisztázva. Ugyanakkor a megyei rendőrparancsnok (Radu Sandu Moldovan) mind a mai napig nem kért bocsánatot a helyi közösségtől. Sőt, mivel én kértem a lemondását, ennek hatására indult el ellenünk az első akció, amikor a szekus világ szolgái mondvacsinált dolgokra hivatkozva az életünkre törtek. Szóval bennem kérdőjeleket hagyott, hogy hol van a csíkszeredai önkormányzati képviselő-testületben az a tartás, amit mi képviseltünk. Ezek szerint csak én és Szőke Domokos képviselte volna? Nekem fájna, ha így lenne. – Mivel nem kaptam egyértelmű választ, ezért visszatérek: vállalna újabb mandátumot polgármesterként? – Ezelőtt egy héttel egyértelműen azt mondtam volna, hogy nem, hiszen azok a körülmények, amelyek miatt becsületből lemondtam, azok továbbra is állnak. Azóta egy újabb, rendkívül kellemetlen esemény következett be. Sepsiszentgyörgy polgármesterének elvitele kapcsán most már ott van az is, hogy lassan mindenhol Fazekas Jánosok (miniszter volt a Ceaușescu-korszakban – szerk. megj) lesznek, akiknek egyedüli gondjuk, hogy a székben megmaradjanak, kifelé pedig el lehessen mondani, hogy a magyarok közöttünk vannak. És ha valahol gond akad, akkor oda lehessen küldeni, hogy elmondhassa, mint Fazekas János: „emberek, én vagyok a ti képviselőtök a román kormányban, hát bennem nem bíztok? Csendesedjetek el”. Nagy baj volna, ha ez a típusú magatartás teret hódítana Székelyföldön. Kozán István. Székelyhon.ro 2016. február 25.Ráduly Róbert: az RMDSZ dezintegrálódottHevesen bírálta az RMDSZ-t Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda volt polgármestere, aki szerint a szövetség szétesett, a „választási keménykedésen” túl nem is létezik. A Csíki Hírlapnak és a Krónikának adott interjúban a korrupcióellenes ügyészség által hivatali visszaéléssel és összeférhetetlenséggel vádolt politikus nem adott egyértelmű választ arra, hogy indulna-e egy újabb polgármesteri mandátumért a júniusi helyhatósági választáson. – Nem túlzás kijelenteni, hogy az egész várost érdekli: indul-e a polgármesteri tisztségért Csíkszeredában? – A lemondásom óta a helyzet alapvetően nem változott, illetve ezt mondtam volna egy héttel ezelőtt is. Időközben annyiban változott, hogy elkezdődött Antal Árpádnak, Sepsiszentgyörgy polgármesterének meghurcoltatása is. Amikor egy éve Mezei Jánost, Gyergyószentmiklós polgármesterét a maszkosok megrohanták és 24 órára visszatartották, néhány nappal később Antal Árpáddal közösen elhívtuk egy beszélgetésre, Tusnádfürdőre. Ott azt mondtam Árpinak, nem az a kérdés, hogy minket mikor visznek el, hanem az, hogy téged vagy engem visznek-e el hamarabb. A múlt heti fejleménnyel annyiban változott számomra a gyerek fekvése, hogy szeretnék egy alapos beszélgetést folytatni az említett két sorstárssal, mert immár hármunkon áll vagy bukik a magyar politikai tartás ügye. – Kérem, fejtse ki ez utóbbi kijelentését. – Látni kell, hogy az RMDSZ dezintegrálódott, gyakorlatilag a mostani, választási keménykedésen túl nem létezik. Én például szerettem volna, ha Verestóy Attila szenátor úr Bukarestben olyan kemény az autonómia ügyében vagy a nyelvhasználat kérdésében, ahogy Bunta Leventével, Székelyudvarhely polgármesterével szemben megmutatta, hogy tud kemény lenni. Szerettem volna azt is, hogy Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára ugyanezekben a kérdésekben ennyire kemény és határozott, nem pedig egy olyan emberrel szemben, aki ha saját érdekében is, de két évtizeden keresztül tolta az RMDSZ szekerét. Lassan már csak hármunkon áll, hogy az autonómia ügye újra közbeszéd témája lesz-e, mert amióta engem is elvittek, azóta a rettegésen és a hallgatáson túl különösebb fejlemény nincs. Holott elmondhatjuk, hogy az utóbbi kilenc hónapban – amióta pályán kívül vagyok – a községháza és városháza felirat, a városzászló, de a nyelvhasználat terén is igen erőteljes vereségeket szenvedett a közösségünk. Homályosan megfogalmazott jogszabályi mondatok alapján az igazságszolgáltatás elmeszel, kiiktat, megszüntet. Az a baj, hogy a félanalfabéták most elmagyarázzák a nyelvújító szavakat: a városháza és a községháza a polgármesteri hivatal, az önkormányzat pedig a helyi tanács, mert románul consiliu local. Ezeknek a téves fogalmaknak a közbeszédbe való beépítése, a másodrendűvé lealacsonyító agymosás sajnos egyik-másik választott elöljárónktól sem idegen. Van egy másik vonatkozás is, amit mérlegelni kell: miért próbálkozzon az ember olyan tisztséget vállalni, amelyet úgysem gyakorolhat, mert a román állam mindenféle aljas eszközzel megakadályozza. Mérlegelnünk kell tehát nekünk is és a közösségnek is, hogyan tovább. – Csak hát közben az idő telik... – Persze hogy telik, de drámai az, hogy mennyire nem voltunk felkészülve Csíkszeredában arra, hogy amennyiben polgármester és alpolgármester nélkül hagyják a várost, akkor ki lép majd a helyükre. Ha az önkormányzati képviselőtestületnek van olyan tagja, aki azon gondolkodik, hogy indulna polgármesternek, akkor azonnal kellett volna jelentkeznie: „emberek, válasszatok meg átmeneti polgármesternek, hogy bizonyítsam tudásomat a közösségnek!”. Ne pedig automata üzemmódba kapcsolni a várost, hogy minden úgy maradt, ahogy Szőke Domokos alpolgármesterrel hagytuk még tavaly áprilisban. – Tizenegy évig vezette a várost. Ön szerint milyen városvezetőre lenne szüksége Csíkszeredának? – Szűk tizenkét éve is embert próbáló feladat volt felrázni a városházát és irányt adni, illetve ritmust diktálni a hétköznapi munkában. Ehhez tudás, kapcsolatrendszer és támogatás kellett, amit a városvezetés meg is kapott a választásokon, akkor a szavazatok 73 százalékát szereztük meg. Mi nem egy gyökértelen, kozmopolita város élére kerültünk, hanem egy római katolikus többségű, értékcentrikus, szabálytisztelő közösség élére. Voltak nehéz küzdelmek, amiket gyorsan elfelejtünk: ilyen volt például a vörös csillag kitűzése az emlékműre. Akkor felhívtam a tűzoltóparancsnokot és leordítottam a fejét: fél órája van, hogy levegye. A csillag el is tűnt. Kíváncsi vagyok, ki lesz az a székely elöljáró, aki egy ilyen típusú történetben lépni mer, és megoldja. Számos olyan történet volt, amikor a közösségi becsület nevében lépni kellett, és léptünk is. Ettől más ma Csíkszereda, mint mondjuk Marosvásárhely. Érdemes ma elmenni Marosvásárhelyre és a főtéren bemenni egy üzletbe, ahol a magyar eladó nem mer megszólalni magyarul, ha van az üzletben egy román. Ez bizonyára összhangban van azzal, hogy ott a magyar önkormányzati képviselők az ülésen nem használják az anyanyelvüket. Nekik most nem a választási listákról kellene beszélniük, hanem arról a tartásról, amit bevisznek a választás után a városházára, és onnan „szétterítik” a városra: azt, hogy a magyar nyelv pont olyan fontos, mint a hivatalos nyelv. – Egyszerű polgárként hogyan látja napjaink Csíkszeredáját? – Egyértelműen látszik, hogy az önkormányzat nem volt felkészülve arra, hogy két alapemberét egyik napról a másikra elveszíti. Ebből kifolyólag nem csoda, hogy nem is találta meg a megfelelő kiutat abból az átmenetből. Amikor négy éve az emberek előválasztásra jelentkeztek, mindenki abban a tudatban tette, hogy Ráduly Róbert Kálmán lesz a polgármester, Antal Attila és Szőke Domokos pedig alpolgármesterként folytatja a munkát. Tehát olyanok jelentkeztek, akik kizárólag döntéshozatali szerepkört akartak vállalni, nem végrehajtóit. Ez így is lett, így nem kell csodálkozni azon, hogy nem volt úgynevezett árnyékkormány, amit elő lehetett volna léptetni. Én nem engedtem volna meg azt a luxust, hogy ne legyen háromfős vezetés, vagyis egy megbízott polgármester és két alpolgármester abban a helyzetben, amikor a testületre rászakadt a végrehajtói szerepkör is. Minden komoly emberre szükség lett volna. Ez a hiányosság rányomta mindenre a bélyegét. – Mire érti ezt? Mondjon néhány példát! – Minden önkormányzati képviselőre ki kellett volna osztani két tömbházat, amit napi rendszerességgel ellenőriz, hogy zajlik-e a hőszigetelés. Ez sajnos nem történt meg. Mivel sem a megbízott polgármester, Antal Attila, sem a Szőke Domokost helyettesítő alpolgármester, Füleki Zoltán nem volt képes megfelelő módon pótolni Domokost a hőszigetelés kérdésében, ezért ennek egyik fontos lenyomata egy ötmillió lejes veszteség a városnak, ami lehet még több is, mert június végéig minden hőszigetelést be kell fejezni. Ebben a tavaszi februárban a cégeknek már rég kellene dolgozniuk. – Bár már nincs ott a városházán, szavaiból kitűnik, hogy folyamatosan figyeli a csíkszeredai fejleményeket. Ha kérnék, adna tanácsokat? – Ha elválsz a feleségedtől, a gyerekek még a tieid, így az teljesen természetes, hogy ha még el is tiltanak tőlük, aggódsz a sorsukért. Így az is természetes, hogy figyelem a közügyeket. Csak egy példát mondok: rendkívül kellemetlenül érintett a nyolc rendőrnek megszavazott ingyenes úszóbérlet ügye. Ez volt az egyetlen alkalom, amikor levelet írtam az RMDSZ városi elnökének, Füleki Zoltánnak, hogy kifejezzem: értem én, hogy valaki fél, alkalmazkodni akar, de ez mégis több a soknál. Ne felejtsük el, hogy még nem telt el két év sem a három halálos áldozatot követelő közúti balesettől, amit részeg rendőrök okoztak, és ami még a mai napig nincs részletekbe menően tisztázva. Ugyanakkor a megyei rendőrfőkapitány, Radu Sandu Moldovan mind a mai napig nem kért bocsánatot a helyi közösségtől. Sőt mivel én kértem a lemondását, ennek hatására indult el ellenünk az első akció, amikor a szekus világ szolgái mondvacsinált dolgokra hivatkozva az életünkre törtek. Szóval bennem kérdőjeleket hagyott, hogy hol van a csíkszeredai önkormányzati képviselő-testületben az a tartás, amit mi képviseltünk. Ezek szerint csak Szőke Domokosban és bennem volt meg? Nekem fájna, ha ez így lenne. – Mivel nem kaptam egyértelmű választ, ezért visszatérek korábbi kérdésemre: vállalna újabb mandátumot polgármesterként? – Ezelőtt egy héttel egyértelműen azt mondtam volna, hogy nem, hiszen azok a körülmények, amelyek miatt becsületből lemondtam, azok továbbra is állnak. Azóta egy újabb, rendkívül kellemetlen esemény következett be. Sepsiszentgyörgy polgármesterének elvitele kapcsán most már megértük azt is, hogy lassan mindenhol Fazekas Jánosok (székelyföldi kommunista káder, miniszter volt a Ceauşescu-korszakban – szerk. megj.) lesznek, akiknek egyedüli gondjuk, hogy a székben maradjanak, kifelé pedig el lehessen mondani, hogy a magyarok közöttünk vannak. És ha valahol gond akad, akkor oda lehessen küldeni, hogy elmondhassa, mint Fazekas János: „emberek, én vagyok a ti képviselőtök a román kormányban, hát bennem nem bíztok? Csendesedjetek le.” Nagy baj volna, ha ez a típusú magatartás teret hódítana Székelyföldön. Kozán István. Krónika (Kolozsvár) 2016. február 26.Szétesett az RMDSZ?Ráduly Róbert: az autonómia mögül kihulltak az emberek Ráduly Róbert a Csíki Hírlapnak adott interjúban nem fogalmazott egyértelműen arról, hogy kíván-e indulni újabb polgármesteri mandátumért Csíkszeredában, azonban jócskán beszólt az RMDSZ vezetőségének. Egy másik, a DNA által elvitt polgármester, Mezei János már nem indul újra a székért. A polgármester a lapnak elmondta, senki sem számított arra, hogy őt és helyettesét, Szőke Domokost egyszerre viszik el, ezért a város azóta „automata vezérlésre” állt. Példának azt hozta fel, hogy a tanács nyolc rendőrnek ingyenes úszóbérletet szavazott meg. Ez volt az egyetlen alkalom, amikor levelet írt az RMDSZ városi elnökének (Füleki Zoltánnak), hogy kifejezze: érti ő, hogy valaki fél, hogy alkalmazkodni, sorakozni akar, de ez mégis több a soknál. Ugyanis még nem telt el két év sem a három halálos áldozatot követelő közúti baleset óta, amit részeg rendőrök okoztak, és ami még a mai napig nincs részletekbe menően tisztázva, s amiért a megyei rendőrparancsnok mind a mai napig nem kért bocsánatot a helyi közösségtől. Nem kemények: keménykednek Szerinte látni kell, hogy az RMDSZ szétesett, gyakorlatilag a mostani „választási keménykedésen” túl nem is létezik a szövetség. „Én például szerettem volna, ha Verestóy Attila szenátor úr Bukarestben olyan kemény az autonómia ügyében vagy a nyelvhasználat kérdésében, ahogy Bunta Leventével, Székelyudvarhely polgármesterével szemben megmutatta, hogy tud kemény lenni. Szerettem volna azt is, hogy Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára ugyanezekben a kérdésekben legyen ennyire kemény és határozott, nem pedig egy olyan emberrel szemben, aki ha saját érdekében is, de két évtizeden keresztül tolta az RMDSZ szekerét” – mondta Ráduly, aki szerint lassan már csak rajta, Antal Árpádon és Mezei Jánoson, Gyergyószentmiklós polgármesterén áll, hogy az autonómia ügye lesz-e újra közbeszéd témája. Szerinte erre szükség lenne, hiszen az elmúlt időszakban a nyelvhasználat terén is igen erőteljes vereségeket szenvedett a magyar közösség. Mezei nem indul A Ráduly által említett egyik autonomistával, Mezei Jánossal kapcsolatban pártja, az MPP gyergyószentmiklósi szervezete adott ki közleményt, miszerint nem indul a júniusi helyhatósági választásokon. „Mezei döntését a közösség érdekében hozta, nem gyávaságból, nem meghunyászkodásból döntött így, egyszerűen a közösség érdekét szem előtt tartva vélte jobbnak, hogy egy újabb mandátum esetleg hátrányosan érintené a város lakóit, a politikai csatározások, a politikai leszámolások legnagyobb elszenvedői maguk a város polgárai. A jelenlegi hatalom egyszerűen ellehetetleníti azokat a vezetőket, akik a közösség érdekeiért, az anyanyelv megőrzéséért, az identitástudat megerősítéséért, valamint az autonómia kivívásáért tevékenykednek” – olvasható a közleményben. Az ellene indított eljárás évfordulóján Mezei János a Gyergyói Hírlapnak adott interjújában azt mondta, a törvényes feltételek adottak az indulásához. Hozzátette: szerinte a város érdeke a legfontosabb ebben a kérdésben. „Ha úgy látom, és úgy látja a csapat, hogy a városnak akadályozó szempont, ha újabb mandátumot vállalok, akkor nem jelentkezek újabb mandátumért” – jelentette ki a lapnak. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. március 9.Főhajtás a kommunizmus áldozatai előttA kommunizmus áldozataira emlékeztek szerda délben Csíkszeredában, a volt politikai foglyok Temesvári sugárúton található emlékművénél. Elsőként Szilágyi Árpád, a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szövetségének elnöke arra emlékeztetett, hogy ma is áldozatvállalásra van szükség, hisz ahol nincs áldozat, ott nincs szabadság sem. „Azért gyűltünk össze, hogy azokra az áldozatokra emlékezzünk, akik az átkos rendszer áldozataivá váltak” – fogalmazott Szilágyi Árpád. A jelenlévők egy perces néma csenddel fejezték ki együttérzésüket a meghurcoltakkal szemben. Nagy Benedek történész, volt politikai elítélt megítélése szerint Európában leáldozóban van a nemzetállamok sorsa. „Akik még itt vagyunk, egyikünk sem kért, vagy kapott kitüntetést annak az államhatalomnak a részéről, amely a szenvedéseinket okozta. Így az sincs, amit tőlünk visszavegyenek” – fogalmazott Nagy Benedek az elmúlt napok történéseire utalva. Füleki Zoltán, Csíkszereda megbízott alpolgármestere rámutatott, napjainkban újra „politikai fogolygyártásban” vagyunk, példaként az elmúlt időszakban meghurcolt székelyföldi vezetőket sorolta fel. Megmaradásunk csak akkor lesz, ha visszafordulunk keresztényi hitünkhöz, a magyar irodalomhoz és odaállunk a választott vezetőink mellé – mondta az alpolgármester. A történelmi egyházak képviseletében Szatmári Ingrid református lelkész és Darvas-Kozma József római katolikus esperes-plébános kérte Isten áldását az elhunytak lelki üdvéért. Az emlékünnepség végén a kegyelet és megemlékezés koszorúit, virágokat helyeztek el az emlékmű talapzatánál, és a résztvevők közösen énekelték el a székely himnuszt. Iochom Zsolt. Székelyhon.ro 2016. március 18.Borboly Csaba szerint szükség van Ráduly RóbertreMárcius 26-án kezdődik a csíkszeredai előválasztási kampány, az állóurnás voksolást április 10-én tartják tíz körzetben. Minden szabályos a jelentkezett személyek esetében, mondta Füleki Zoltán csíkszeredai RMDSZ-elnök, hozzátéve, hogy a húsz nevet tartalmazó szavazólapon tizenhármat lehet megjelölni. Az eseményen Borboly Csaba megyei tanácselnök is jelen volt, ezúttal az RMDSZ csíkszeredai polgármesterjelöltjeként. Fontosnak tartotta ismét hangsúlyozni, meglátása szerint Ráduly Róbert Kálmánnak, Csíkszereda lemondott polgármesterének helye van a székelyföldi közéletben. Egyébként lehetséges forgatókönyv lehetne egy esetleges Borboly–Ráduly-helycsere, ehhez viszont Csíkszereda volt polgármesterének jelöltetnie kellene magát megyei önkormányzati képviselőnek. Amennyiben ez megtörténik, és bejut a megyei tanácsba, a harminctagú képviselő-testületen múlik, kit választ Borboly utódjául. Borboly kitért arra is, hogy az utóbbi napokban néhányan rákérdeztek az ellene zajló bűnvádi perre. „Ezzel kapcsolatban a következőt válaszoltam: ha nem lennék biztos az igazamban és az ártatlanságomban, nem indulnék polgármesterjelöltnek” – hangsúlyozta. Füleki Zoltánt arra kértük, kommentálja Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tavaly novemberi kijelentését, miszerint olyan személyt nem jelölnek tisztségre, aki ellen bűnvádi eljárás zajlik. „Kelemen Hunortól én is megkérdeztem, hogy ezt így mondta-e, mire azt válaszolta, majdnem, csak még ki is bővítette. Hangsúlyozta, a hasonló helyzetben lévő személyeket – például Antal Árpádot és Ráduly Róbert Kálmánt – nem tartja korrupcióval vádolt személynek, mivel nem azzal vádolják” – válaszolta a csíkszeredai elnök, hozzátéve, amíg nincs visszavonhatatlan bírósági ítélet, előtte minden polgár ártatlan. Kozán István. Krónika (Kolozsvár) 2016. március 21.Szőke Domokos a korábbi tevékenységi területeihez tér visszaSzőke Domokos 11 hónapnyi bírói eltiltás után hétfőn térhetett vissza hivatalába. Csíkszereda alpolgármestere régi tevékenységi területét végzi majd. Antal Attilától, Csíkszereda alpolgármesterétől érdeklődtünk arról, hogy az új helyzetre való tekintettel ezután hogyan osztják el a feladatköröket. „Hosszasan egyeztettünk hármasban péntek este, Füleki Zoltán, Szőke Domokos és jómagam. Szőke Domokos próbál tájékozódni az újdonságokról és a folyó ügyek helyzetéről. Ő alapvetően a korábbi tevékenységi területeihez tér vissza fokozatosan” – vázolta Antal, hozzátéve, hogy aláírási joga egyelőre nem lesz a hivatalába visszatért alpolgármesternek, majd fokozatosan veszi át feladatait, azokban az ügyekben, amelyeket elejétől ismer. „Füleki Zoltán ugyanakkor az általam ellátott területeket felügyeli, formálisan is az én korábbi helyemet tölti be. Jómagam velük egyeztetve minden területet próbálok átfogni. Nincs leosztva Füleki és Szőke alpolgármesterekre egyetlen terület sem, amelyek kizárólagos aláírási felelősséggel járnának” – jegyezte meg a polgármesteri feladatkörökkel megbízott alpolgármester. Füleki kinevezésekor vette át Antaltól a kulturális intézmények felügyeletét, a rendezvények szervezését, az oktatási intézmények követését, illetve a szociális ügyek felügyeletét. Szőke Domokos feladatköréhez korábban többek között az urbanisztikai, városrendezési engedélyeztetések, infrastrukturális beruházások tartoztak. Szőke Domokos azután térhetett vissza a csíkszeredai városházára, miután a Marosvásárhelyi Táblabíróság pénteken úgy döntött, hogyjogerősen megszünteti a hatósági felügyeletet az ő és Ráduly Róbert Kálmán volt polgármester ügyében. Barabás Hajnal. Székelyhon.ro 2016. április 1.Ráduly indul polgármesternek Csíkszeredában, Borboly visszalépMégsem Borboly Csabát, hanem Ráduly Róbert Kálmánt indítja polgármesterjelöltként Csíkszeredában az RMDSZ. Ezt a szövetség városi szervezetének elnöke, Füleki Zoltán jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján – adja hírül a kronika.ro. „Ráduly Róbert Kálmán az RMDSZ jelöltállítási határidejének lejártakor, március 15-én még hatósági felügyelet alatt állt, ezért nem jelentkezett" – idézte a Székelyhon hírportál Füleki Zoltánt. Az RMDSZ csíkszeredai szervezetének elnöke elmondta, Ráduly csütörtökön jelezte indulási szándékát és egyben felhatalmazta Fülekit, hogy a nyilvánossággal is közölje a döntését. Füleki elmondta azt is, hogy a korábban az elöljárói székért bejelentkező Borboly Csaba visszalép. Közlése szerint csütörtökön értesítette erről a Hargita Megyei Tanács elnökét, aki korábbi bejelentését megerősítve jelezte, hogy nem indul a polgármesteri tisztségért. Borboly már többször leszögezte, hogy amennyiben a korábbi csíkszeredai polgármester mégiscsak versenybe szállna, akkor ő visszalép a javára. Füleki újságírói kérdésre leszögezte, nem április elsejei tréfáról van szó. A pénteki sajtótájékoztatón egyébként nem volt jelen sem Ráduly, sem Borboly. A Székelyhon kérdésére Füleki Zoltán elmondta, Ráduly veterán távfutóversenyre utazott Hunyad megyébe. Hozzátette azt is, hogy hétfőn kezdik meg az aláírásgyűjtést az új jelölt támogatására. Ugyancsak a portál kérdésére reagálva Füleki elutasította Borbolynak azt a korábbi kijelentését, miszerint Csíkszereda gazdátlan lenne. Mint hangsúlyozta, a város soha sem volt, most sem az és ezután sem lesz gazdátlan. Ráduly Róbert – és Szőke Domokos alpolgármester – ellen tavaly júniusban emelt vádat az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), és még a vádemelés napján lemondott polgármesteri tisztségéről. A volt polgármestert háromrendbeli hivatali visszaéléssel és összeférhetetlenséggel, az alpolgármestert pedig négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolja a DNA. Az ügyészség szerint Ráduly azáltal követett el hivatali visszaélést, hogy a műemlékvédelmi előírásokat figyelmen kívül hagyva bocsátott ki építési engedélyt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai épületének a felújítására. A vád szerint a polgármester és az alpolgármester is egy alkalommal magáncélra használta a polgármesteri hivatal gépkocsiját. A Maros megyei törvényszék március közepén jogerősen megszüntette a Ráduly és Szőke ellen tavaly foganatosított hatósági felügyeletet – írja a kronika.ro. Erdély.ma 2016. április 1.Mégis Ráduly Róbert lesz a csíkszeredai polgármester-jelöltMégsem Borboly Csabát, hanem Ráduly Róbert Kálmánt indítja polgármesterjelöltnek az RMDSZ Csíkszeredában – írja a Székelyhon. Ráduly a jelöltállítási határidő lejártakor, március 15-én még hatósági felügyelet alatt állt, ezért nem jelentkezett – közölte Füleki Zoltán, a városi szervezet elnöke. Elmondta, Ráduly csütörtökön jelezte indulási szándékát, és egyben felhatalmazta őt, hogy a nyilvánossággal is közölje a döntését. Miután értesítették a történtekről, Borboly Csaba korábbi bejelentésétmegerősítve jelezte, nem indult a polgármesteri tisztségért. A Hargita megyei tanács elnöke korábban többször leszögezte, hogy amennyiben a korábbi csíkszeredai polgármester mégiscsak versenybe szállna, ő visszalép a javára. Füleki Zoltán a bejelentés után az MTI-nek elmondta, hétfőn kezdik gyűjteni az aláírásokat Ráduly Róbert indulásához. Hozzátette, a folyamatban levő büntetőper nem akadályozhatja meg a jelölt újabb polgármesteri mandátumát, hiszen az ügy érdemi tárgyalása el sem kezdődött, és a jogerős ítéletig még évek telnek el. Megjegyezte: addig megilleti Rádulyt az ártatlanság vélelme. A marosvásárhelyi táblabíróság március 19-én jogerősen megszüntette Ráduly és Szőke Domokos csíkszeredai alpolgármester bírósági felügyeletét, és ezzel megnyitotta az utat a volt polgármester újabb jelöltsége előtt. Ráduly Róbertet háromrendbeli hivatali visszaéléssel és összeférhetetlenséggel vádolja a DNA. Az ügyészség szerint Ráduly azáltal követett el hivatali visszaélést, hogy a műemlékvédelmi előírásokat figyelmen kívül hagyva bocsátott ki építési engedélyt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai épületének a felújítására. A vád szerint a polgármester egy alkalommal magáncélra használta a polgármesteri hivatal gépkocsiját. maszol.ro 2016. április 4.A veterán tájfutó üzeneteRáduly egy esztendő alatt semmit sem változott (nem mintha kellett volna), egy dolgot azonban bebizonyított: nélküle semmi sem történhet napjaink Csíkszeredájában. Még talán azt sem túlzás kijelenteni, hogy ha visel tisztséget, ha nem, de ő a főnök. Hamisítatlanul „Ráduly Robisra” sikeredett az RMDSZ városi szervezeténekpénteki bejelentése. Csíkszereda tavaly lemondott polgármestere tájfutóversenyen tartózkodott valahol Románia másik felében, és Füleki Zoltánon, a városi RMDSZ-elnökön keresztül üzente meg, hogy úgy döntött, indul Csíkszereda polgármesteri székéért. A bejelentés ezek szerint nem volt annyira fontos, hogy emiatt kihagyja a versenyt, ám valami miatt pár napos halasztást sem tűrt, így tehát tessék-lássék alapon megtörtént az, amire Csíkszereda jelentős része tulajdonképpen hónapok óta várt. És még csak meg se szólhatnánk Ráduly Róbert Kálmánt a stílusa miatt, hiszen érte könyörgött hónapokon át a város jelentős része. Ő pedig – joggal mondhatja – meghallgatta az emberek kérését. Ráduly egy esztendő alatt semmit sem változott (nem mintha kellett volna), egy dolgot azonban bebizonyított: nélküle semmi sem történhet napjaink Csíkszeredájában. Még talán azt sem túlzás kijelenteni, hogy ha visel tisztséget, ha nem, de ő a főnök. Tudjuk, hogy tavaly tavasztól, Ráduly lemondása óta nagyon sok idő állt a három romániai magyar párt rendelkezésére, hogy megfelelő jelöltet találjon, akit szakszóval mondva felépít a választásokig. Ehelyett mi történt? Gyakorlatilag semmi. A városi RMDSZ tavaly nyár óta mély depresszióba süllyedt, a Magyar Polgári Párt pedig olyan polgármesterjelöltet állított, aki a másfél hónappal ezelőtti bejelentése óta meg se szólalt. Úgy tűnik, hogy maga a polgári pártos jelölt sem gondolta komolyan saját jelölését. A harmadik magyar párt, az Erdélyi Magyar Néppárt pedig máig nem nevezte meg csíkszeredai polgármesterjelöltjét, mintha már indulás előtt föladta volna. Azt nyilván nem tudhatjuk, hogy Ráduly ugyanígy döntött volna-e, ha Hargita Megye Tanácsának elnöke március nyolcadikán nem jelenti be, hogy indul Csíkszereda polgármesteri székéért. Arra sem kapunk már választ, hogy a megyei tanács elnöke megbirkózott volna-e Csíkszereda vezetésével. Mindössze az látszik biztosnak, hogy ha valamelyik állami szerv nem avatkozik közbe, akkor június 5-én ismét Ráduly Róbert Kálmánt választják Csíkszereda polgármesterévé. Kozán István Székelyhon.ro 2016. május 27.Jogerős: el kell távolítani a magyar és a székely zászlótMegerősítette a marosvásárhelyi ítélőtábla a Hargita megyei törvényszék elsőfokú ítéletét, amelynek értelmében el kell távolítani a csíkszeredai városháza tanácsterméből a magyar és a székely zászlót, illetve a város lobogóját. A zászlók egyelőre maradnak, a jogerős végzés közlése után döntenek a további lépésekről. Amint arról korábban írtunk, ezt a pert a Dan Tanasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) még tavaly nyáron indított azzal a céllal, hogy kötelezzék a polgármestert a városháza tanácstermében elhelyezett minden olyan zászló eltávolítására, amelyeket szerintük törvénytelenül helyeztek ki oda. A Hargita megyei törvényszék első fokon helyt adott a szervezet keresetének, a város fellebbezett, ám ezt az ítélőtábla most elutasította, így a végzés jogerőre emelkedett. A zászlókat ennek ellenére egyelőre még nem távolítják el – válaszolta Antal Attila csíkszeredai alpolgármester, amikor arról érdeklődtünk, mit tesznek a továbbiakban. „Az ítélőtábla elutasította a fellebbezést, de nem vette figyelembe, hogy Füleki Zoltán a város polgáraként fogalmazott meg belépési kérelmet a perbe” – közölte az alpolgármester, hozzátéve, amikor a jogerőre emelkedett végzés közlése megtörténik, Füleki Zoltán harmadik félként, mint a hivatal érdekeiért a perbe belépést kezdeményező magánszemély rendkívüli perorvoslati kérelemmel élhet, kérve a jogerős bírósági döntés érvénytelenítését. Füleki Zoltán alpolgármester elmondta, belépésének egyik oka, hogyha a hivatal jogerősen veszít a perben, nem fordulhat fellebbezéssel európai bíróságokhoz, de egy polgár ezt megteheti. „A kérésben két dologra hivatkoztam, az egyik, hogy Tanasának nincs érdekeltsége az ügyben, a másik, hogy nem a magyar állam zászlaja van ott, hanem a magyar nemzet, az összmagyarság zászlaja” – magyarázta az alpolgármester, aki kérte az ADEC keresetének elutasítását. Füleki azt mondja, további hasonló jellegű ügyekben is, ahol ez lehetséges, szeretne magánfélként belépni a perekbe, a polgármesteri hivatal támogatása érdekében. „Akár többen is megtehetjük, bárki élhet ezzel a lehetőséggel” – tette hozzá. Kérése elutasításáról úgy vélekedett, valószínűleg túl későn, az ítélethozatal előtt egy nappal továbbította ezt az ítélőtáblához. Ezért is valószínű szerinte, hogy nem fogja kérni a jogerős bírósági döntés érvénytelenítését. A vitatott zászlókkal kapcsolatban szerinte először meg kell várni a végzés írásbeli közlését. „Azt nem mondhatja egy polgármester vagy alpolgármester sem, hogy a végzést nem hajtja végre, de hogy mit ír a végzésben, hogy kell végrehajtani, az más dolog, azt majd meglátjuk” – érvelt. Amint arról korábban beszámoltunk a Dan Tanasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület az 1994. évi 75-ös törvényre és a 2001. évi 1157-es kormányhatározatra – Románia zászlajának, címerének használatát illetően a közintézményekre vonatkozó jogszabályokra – hivatkozva kérte a zászlók eltávolítását. A megyei törvényszék határozata szerint törvénytelen más zászlók kitűzése a román zászló mellé a polgármesteri hivatalban, ezért ezeket el kell távolítani. Mivel az Európai Tanács csillagos lobogója kitűzhető, a tiltás a tanácsteremben található magyar, székely, illetve a két fehér és egy piros sávot, valamint három nefelejcset megjelenítő városzászlóra vonatkozik. Kovács Attila Krónika (Kolozsvár) 2016. június 2.Csíkszék több településén is a víz lett az úrTöbb patak is kilépett medréből csütörtökön Csíkban a lehullott nagy mennyiségű csapadék miatt. Áradás volt Csíkajnádon, Csíkjenőfalván összehangolt árvíz elleni védekezést láttunk, Csíkmadarason viszont ennek hiányát. A csíkszeredai csatornahálózat sem bírta a terhelést, néhány utcában felgyűlt a víz. Az erős esőzés következtében Csíkszereda alacsonyabban fekvő utcáiban gyűlt össze az a vízmennyiség, amelyet az esőcsatorna nem tudott elnyelni. Több helyen, így a Zöld Péter utca alsó részén, a Nagyrét és a Stadion utcákban, a Márton Áron és Hunyadi János utcák kereszteződésénél és Brassói úton a csatornákból feltörő víz mozdította el az aknafedeleket, elárasztva az úttestet. A Tavasz utcában több lakóház udvarára, pincékbe tört be a víz, a hivatásos tűzoltókat is riasztották, akik szivattyút is hoztak. „Csíkszeredában a talaj annyira telített már vízzel, hogy a talajvíz több pincét is elöntött Zsögödben” – mondta el Füleki Zoltán alpolgármester. Zsögödben a Kútpatak utcát veszélyeztette leginkább az áradás, a Fitód-patak tegnap délután még nem öntött ki, a dombról lezúduló víz viszont több ház udvarát elárasztotta, ott szivattyúzni kellett. Csibában is több ház udvarára jutott be az ár. A polgármesteri hivatal felkészült az árvíz elleni védekezésre, munkagépeket, homokzsákokat és megfelelő számú személyzetet mozgósítottak – tudtuk meg. A Rákos-patak áradásával küzdöttek Ajnádon is, a helyi önkéntes tűzoltók és polgárok homokzsákokkal igyekeztek útját állni a víznek, amely itt is kertekben, udvarokban tört utat magának. Csíkmadarason a Madaras patakának fő ága még nem, de egyik mellékága csütörtökön kora délután már kilépett a medréből. A Falumelyéke utcában, a vasúti aluljáró melletti szakaszon beömlő ár miatt már alig lehetett autóval közlekedni, az út széli árkok felteltek, a víz az utcán folyt, veszélyesen közelítve a portákhoz. A Jenőfalván látottakkal ellentétben itt sem homokzsákokat, sem védekezést nem tapasztaltunk, sem az említett helyszínen, sem más utcákban. Hidat rongált meg az áradás Gyimesközéplokon A csütörtök délutáni órákban leállították a vasúti közlekedést Csíkszereda és Kománfalva között, mivel egy patak megáradása miatt egy megrongálódott hidat kell helyreállítani Gyimesközéplokon – tájékoztatott a helyszínen dolgozó sürgősségi esetek felügyelőségének képviselője. Kovács Attila Székelyhon.ro 2016. június 3.Vízben áll Csíkszék egy részeTöbb patak is kilépett medréből csütörtökön Csíkban a lehullott nagy mennyiségű csapadék miatt. Áradás volt Csíkajnádon, Csíkjenőfalván összehangolt árvíz elleni védekezést láttunk, Csíkmadarason viszont ennek hiányát. A csíkszeredai csatornahálózat sem bírta a terhelést, néhány utcában felgyűlt a víz – számol be Kömény Kamilla és Kovács Attila a kronika.ro-n. Az erős esőzés következtében Csíkszereda alacsonyabban fekvő utcáiban gyűlt össze az a vízmennyiség, amelyet az esőcsatorna nem tudott elnyelni. Több helyen, így a Zöld Péter utca alsó részén, a Nagyrét és a Stadion utcákban, a Márton Áron és Hunyadi János utcák kereszteződésénél és Brassói úton a csatornákból feltörő víz mozdította el az aknafedeleket, elárasztva az úttestet. A Tavasz utcában több lakóház udvarára, pincékbe tört be a víz, a hivatásos tűzoltókat is riasztották, akik szivattyút is hoztak. „Csíkszeredában a talaj annyira telített már vízzel, hogy a talajvíz több pincét is elöntött Zsögödben” – mondta el Füleki Zoltán alpolgármester. Zsögödben a Kútpatak utcát veszélyeztette leginkább az áradás, a Fitód-patak csütörtökön délután még nem öntött ki, a dombról lezúduló víz viszont több ház udvarát elárasztotta, ott szivattyúzni kellett. Csibában is több ház udvarára jutott be az ár. A polgármesteri hivatal felkészült az árvíz elleni védekezésre, munkagépeket, homokzsákokat és megfelelő számú személyzetet mozgósítottak. Önkéntesek is dolgoztak Csíkjenőfalván Csíkjenőfalván, akárcsak két nappal előtte, a település központján átvezető megyei utat lepte el az áradat, amelyet elsősorban a Székaszó és Csergópatakok kiöntése okozott – tudtuk meg a helyszínen. „Összefogott a falu, segítenek” – mondta egy helybeli asszony, akinek udvarára már utat tört a víz, de a pincelakást homokzsákok védték. Több száz méteres szakaszon kellett leállítani az autós forgalmat, itt a házakat és a mellékutcák bejáratait homokzsákokkal védték, a helybeli polgárok és önkéntes tűzoltók, valamint munkagépek segítettek a zsákok hordásában és elhelyezésében. Több udvarban, kertben patakként folyt a víz már kora délután. A Rákos-patak áradásával küzdöttek Ajnádon is, a helyi önkéntes tűzoltók és polgárok homokzsákokkal igyekeztek útját állni a víznek, amely itt is kertekben, udvarokban tört utat magának. Csíkmadarason a Madaras patakának fő ága még nem, de egyik mellékága csütörtökön kora délután már kilépett a medréből. A Falumelyéke utcában, a vasúti aluljáró melletti szakaszon beömlő ár miatt már alig lehetett autóval közlekedni, az út széli árkok felteltek, a víz az utcán folyt, veszélyesen közelítve a portákhoz. A Jenőfalván látottakkal ellentétben itt sem homokzsákokat, sem védekezést nem tapasztaltunk, sem az említett helyszínen, sem más utcákban. A csütörtök délutáni órákban leállították a vasúti közlekedést Csíkszereda és Kománfalva között, mivel egy patak megáradása miatt egy megrongálódott hidat kell helyreállítani Gyimesközéplokon – tájékoztatott a helyszínen dolgozó sürgősségi esetek felügyelőségének képviselője. Súlyos károk a mezőgazdaságban Nehéz helyzetbe kerültek az alcsíki növénytermesztő gazdák is az elmúlt napok időjárása következtében. A korábbi jégeső, illetve a parcellákon felgyülemlett víz további gondokat is okozhat az elkövetkező időszakban. „Míg tavaly a júliusban beállt szárazság volt a probléma, addig jelenleg az eső akadályozza a gazdákat" – hívta fel a figyelmet Török Jenő, a Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője. Mint mondta, májusban Csíkszeredában átlagosan 110 liter csapadék hullott le négyzetméterenként, Alcsíkon ennél valamivel több. Az elmúlt három napban mintegy 60–70 litert mértek négyzetméterenként Alcsíkon, így ott van a legnagyobb gond. Csíkszentmártonon és Csíkkozmáson a napokban jégeső is hullott, ami több parcellán tett kárt a vetésekben, a lucernában, de a krumpli leveleit is meghasogatta, azonban amíg a pityóka kiújul, a lucernából lesz következő termés, addig a gabonákban jelentősebb a kár – magyarázta a szakember. Megjegyezte azt is, hogy emellett már most is vannak olyan parcellák, ahol kötöttebb a talaj, ott a sorok között megállt az esővíz. Amennyiben folytatódik az esőzés – és az előrejelzések szerint tovább is hasonlóan alakul az időjárás –, akkor megjelenhetnek a gabonák levélbetegségei, illetve a burgonyavész. Továbbá a gépekkel nem lehet majd a parcellákra rámenni a kezelések elvégzése végett. Sőt azokon a pityókaföldeken, ahol napokig áll a víz, később a rothadás is megjelenhet – sorolta a lehetséges nehézségeket az igazgató. Habár az eddigi károkról egyelőre hivatalos felmérések nincsenek, de becsléseik szerint a nagy esőzések több ezer hektáron okoztak kárt. A konkrét számadatokhoz szükséges az is, hogy az érintett gazdák, amennyiben 30 százalékosnál nagyobb kár érte őket, azt jelezzék az önkormányzatnak, hogy a sürgősségi helyzetekért felelős helyi bizottságok számba vehessék azokat. Az ő felméréseik szerint ellenőriznek, összesítenek a megyei mezőgazdasági igazgatóság alkalmazottai – ismertette az eljárást Török Jenő. Hozzátette, Szentmártonban már tettek le kárbejelentést, de egyelőre a legtöbb esetben még nem érte el a kár a 30 százalékos arányt. Azonban ha a következő napokban is hasonló mennyiségű eső zúdul le, akkor megnövekedhet a bejelentések száma. Vitos László, a csíkkozmási Nyerges Mezőgazdasági Társulás vezetője megkeresésünkkor éppen a mezőn tevékenykedett, munkatársaival a felgyülemlett vizet próbálták lecsapolni a mezőgazdasági területeikről. Érdeklődésünkre elmondta, a korábbi jégeső jelentős kárt okozott a Kozmásról a Nyerges-tető felé vezető út melletti búza-, a nagyobbra nőtt burgonya- és a kukoricaparcellákban is. Esetükben a jégverés negyven hektár búzát, 15 hektár burgonyát érintett, de a parcellákon megállt víz minden általuk megművelt területre kiterjed – írja a kronika.ro. Erdély.ma 2016. június 6.Csíkszeredai önkormányzat: 19 képviselőből 13 RMDSZ-esBemutatta önkormányzati képviselőit a csíkszeredai városi RMDSZ hétfőn az Erőss Zsolt Arénánál tartott sajtótájékoztatón. A szövetség városi szervezete a 19-ből 13 mandátumot szerzett a helyhatósági választásokon, így megszerezte a kétharmados többséget – osztotta meg Füleki Zoltán, az RMDSZ városi szervezetének elnöke. Az RMDSZ csíkszeredai önkormányzati képviselői a következők: András Hunor Jenő, Ábrahám Előd, Bardocz László, Bíró Hanna Barbara, Bors Béla, Fodor Levente, Füleki Zoltán, Fülöp Árpád Zoltán, Kirmájer Enikő, Orbán Zsolt, Szőke Domokos, Tófalvi Éva, Veress Dávid. Közülük heten először vállalnak önkormányzati képviselői szerepet. Az RMDSZ önkormányzati képviselői mellett a döntéshozó testületbe az EMNP három önkormányzati képviselőt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) két képviselőt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) pedig egy képviselőt küldhet. A Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltjei nem jutottak be a testületbe. Barabás Hajna Székelyhon.ro 2016. június 13.Aszfaltozásnál is fontosabbnak tartott szakoktatásA szakoktatás fellendítése érdekében együttműködési megállapodást írtak alá a Hargita megyei önkormányzat, a tanfelügyelőség, a csíkszeredai önkormányzat, valamint a Csíki Vállalkozók Egyesületének elöljárói hétfőn a Székely Károly Szakközépiskolában. Az együttműködési egyezmény Székely Károly Szakközépiskolára eső része, hogy ősztől villanyszerelő, autószerelő, lakatos, valamint karosszérialakatos szakot indítanak ott. A megbeszélésen Barabás Csaba, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatója elmondta, az együttműködési megállapodás által mindegyik fél megpróbál majd tenni annak érdekében, hogy a szakiskolát végzett diákok tanulmányaik befejeztével rövid időn belül itthon, a szakmájukban tudjanak elhelyezkedni. Megjegyezte, az említett felekkel történő korábbi egyeztetések során sikerült leszögezni, hogy ezentúl melyik intézmény mivel járul hozzá a megyei szakoktatás fellendítéséhez. Füleki Zoltán, Csíkszereda alpolgármestere kifejtette, hogy az önkormányzatnál nagyon fontosnak tartják a szakoktatás fejlesztését, mivel egyre jobban tapasztalható a szakemberhiány Csíkszeredában. „Jól képzett helyi munkaerő nélkül nincs gazdasági fejlődés” – ismerte el Füleki. A Csíki Vállalkozók Egyesülete részéről Holló Csaba mindössze annyit mondott, hogy jelenleg és a jövőben is dolgoznak az említett szakemberhiánnyal kapcsolatos problémák orvoslásán; azt viszont nem fejtette ki, hogy pontosan mire is gondolt. A tanfelügyelőség mindig is igyekezett olyan szakokat beilleszteni a beiskolázási tervbe, amelyeket megtanulva a fiataloknak nagyobb esélyük lesz itthon megkeresni a kenyerüket, de akár külföldön is helyt állnak tanult szakmájukkal – számolt be Görbe Péter főtanfelügyelő. „Egyértelmű, hogy a gyermekeink számára biztosított feltételeknél nincs fontosabb. Aszfaltozhatunk, építhetünk, javíthatunk és vásárolhatunk, de kinek?” – tette fel a kérdést Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Mint mondta, a megyei önkormányzatnál minden lehetséges keretet felhasználnak a szakoktatás fellendítése érdekében. Hozzátette, sokkal fontosabbnak tartja a szakoktatás kérdését, mint például az utakét vagy bármilyen más, megyét érintő témakört. Molnár Rajmond Székelyhon.ro lapozás: 1-30 | 31-48
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
